A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
44 a bérleti viszonyt felperes az 1898. év augusztus hó elején alpereshez intézett levelében egyoldalúan megszüntethette és meg is szüntette, hanem az a bérleti viszony a bérlemény kiürítése iránti perben a felebbezési bíróság előtt létrejött egyezséggel, tehát a felek kölcsönös megállapodásával és pedig az egyezségben a bérlemény átadására meghatározott időben, vagyis az 1898. évi október hó 29-ik napján szűnt jogilag meg, mert annak a pernek tárgya tulajdonképen az volt, hogy az a bérleti szerződés a kikötött bérleti idő lejárta előtt itéletileg felbontassék és mert nem létezik olyan tételes törvény vagy állandóan követett birói gyakorlat, hogy a tényleg gyakorolt jog megszűntnek kimondását tárgyazó keresetnek hatálya a kereset beadása időpontjára visszahatólag szünteti meg azt a jogot, illetve ama jogra alapul szolgált jogviszonynak jogszerű következményeit. Ezeknél fogva az 1898. évi július hó 27-ik napjától az 1898. évi október hó 29-ik napjáig terjedő időre jogilag alperesi csődtömeg tekintendő felperes bérlőjének; ennél a szerződésszerű viszonynál fogva pedig az azután esedékes bérfizetés kötelezettsége személyes tartozás gyanánt az alperest terheli és ez a teher a csődtörvény 48. §. 2-ik pontja szerint az alperesi csődtömegnek tartozása; e kötelezettség alól alperes csak annyiban szabadulhatna, ha tőle a bérlemény használata, mint a bérnek ellenértéke elvonatott volna; azonban az ismertetett tényállás szerint azon időn át alperes a bérleményt tényleg igénybe vette, nevezetesen a bérlemény kulcsát magánál tartotta és ez által a bérlemény felett az uralmat ő gyakorolta, mire nézve nem bír befolyással az, hogy felperes a végrehajtás utján nyert jogánál fogva a bérleményben levő ingókat lefoglaltatta és az őt megillető törvényes zálogjognál fogva azokat az ingókat onnan elvinni esetleg nem engedte, mert ezekkel felperes az őt az alperes ellenében is megillető jogot gyakorolta. A 2. alatti szerződés 2-ik pontja nem tartalmazza azt, hogy bérlő az 1897. évi november hó 1-ső napjától kezdődő első évre bért fizetni nem tartozik, hanem a szerződés ama pontja szerint felperes az első evi bérre nézve fizetési halasztást adott és pedig akként, hogy az első évi bér az 1898. évi november hó 1-ső napjától kezdőleg, a második évi bérrel együtt az ott kitett részletekben lesz fizetendő. Az ekként adott halasztás azonban hatályát vesztette az által, hogy a bérleti viszony már az első évben megszűnt és így a kereseti követelés az 1898. évi október hó 29-ik napján esedékessé vált, mert