A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

43 ellene az 1898. évi július hó 27-ik napján csőd nyittatott, a mikor is csődtömeggondnok a bérleményben levő ingókat, melyek felperes javára korábbi bérkövetelés erejéig végrehajtás útján le voltak foglalva, a csődtömeg részére leltároztatta és a bérlemény kulcsait magához vette, a mely kulcsokat felperesnek az 1898. évi október hó 29. napján adta át; felperes 1898. év elején levélben felszólította alIterest, hogy a bérfizetés elmulasztása okából a lakbérleti szabályok értelmében fog eljárni, továbbá felperes 1898. évi augusztus hó 4-ik napján alperes ellen a bérfizetés elmulasztása okából a bérlemény kiürítése iránt pert indított, de az elsőbiróság előtt alperes védekezése következtében keresetével elutasíttatott, a mely Ítélet ellen felperes felebbezvén, a felebbezésnek az 1898. évi október hó 29-ik napján történt tárgyalási határnapján a felek a bíróság előtt olyan egyezséget kötöttek, hogy alperes kötelezte magát a bérleményt felperesnek azon a napon végrehajtás terhe mellett átadni, alperes a felperesi ügyvédhez az 1898. évi október hó 23-ik a 3. alatti levelet intézte, a melyben a bérleményt felperes rendelkezésére bocsátotta, azonban a felek abban állapodtak meg, hogy alperes a bérlemény kulcsait az 1898. évi október hó 29-ik napján fogja felperesnek átadni. E tényállás mellett helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperes az 1898. évi július hó 27-ik napjától az 1898. évi október hó 29-ik napjáig terjedő időre bért és pedig feltétlenül, tehát bármely csődvagyonra vezetendő végéehajtás terhe mellett fizetni köteles. Ama tényállás mellett ugyanis a csődnyitás napján felperes és a közadós között létesült bérleti szerződés hatályában fennállott, már pedig a közadós által kötött bérleti szerződéseknél a csődnyitás napjától kezdve a csődtörvény 22. §. első bekezdése szerint, a csődtömeg lép a közadós helyébe és így attól a naptól kezdve az alperesi csődtömeg vált felperesnek a 2. alatti szerződés mellett bérlőjévé; ez a bérleti viszony tehát, a mennyiben alperes azt a csődtörvény 22. §. második bekezdésén alapuló jogánál fogva megfelelően fel nem mondotta, a kétoldalú szerződésekre nézve általában alkalmazandó jogszabályok szerint, a 2 alatti szerződésben kikötött bérleti időn belül mindaddig fennállott, míg attól a felek kölcsönös megállapodással el nem állottak, vagy az valamelyik félnek jogszerű alapra fektetett keresete következtében biróí Ítélettel meg nem szüntettetett; ekként nem bír alappal alperesnek az a jogi érvelése, hogy