A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

38 vábbá az is meg van állapítva, hogy a szabályozási társulatnak oly kölcsöne nincsen, a mely után rendes évi járulék volna kivetve. Mindkét rendbeli költségek évenként a szükséghez képest azr. illető birtokosokra birtok arányukhoz mérten vettetvén ki, azok jogi szempontból olyanok, melyek a haszonbéri szerződés 10. pontjában említett belvizszabályozási és ármentesítési költség fogalma alá esnek és azok tőke természetével nem birnak, még abban az esetben sem, ha azokból az ármentesítéshez szükséges anyagszerek beszereztetnek is, mert az a dolog természetéből következik, hogy az ármentesítéshez tartozik az árviz elleni védekezés és azzal járó költség is, mivel nem elegendő csak az ármentesítéshez tartozó töltések egyébb művek felépítése, hanem szükséges azoknak a védelmi állapothoz megkívántató karban tartása és árviz keletkezése esetében annak megoltalmazása, mert az ármentesítés csak akkép eszközölhető, a mihez ismét szükséges, hogy a netelán bekövetkezett veszedelem esetére szükséges anyagszerek készletben tartassanak, az ily készletben lévő tárgyak csak mint a védelemhez tartozó évi szükségletek tekintetnek, melyeknek ebbeli természetén mit sem változtat az, hogy esetleg valamely évben árviz veszedelem be nem következvén, azok készletben maradnak. Ezek szerint azok a járulékok, melyeket a felperes kir. kincstár követel, melyekre nézve az szintén megvan állapítva, hogy számtani helyességük megfelel annak a területnek, mely az alperesek által a felperes kir. kincstártól kihaszonbérelt ingatlanból használható állapotban volt, csak évi járulék természetével birván. alperesek azok viselete ellen jogos ellenvetést nem tehetnek és pedig annál kevésbbé, mivel a haszonbérleti szerződés 10. pontja szerint alperesek a koczkázatot elemi csapás esetére is elvállalván, az elemi csapásnak tekintendő árviz elleni védelemből felmerült évi járulékok viselése is őket terheli. Vitatják ugyan alperesek, hogy arra tekintettel, hogy a szóban forgó összegek a kir. kincstár által egyszerre fizettettek be, ezekre nézve a haszonbéri szerződés 10. pót-pontjának az a rendelkezése, «vagyis a kir. kincstár által esetleg egyszerre kifizetendő vízszabályozási, ármentesítési költség évenkénti 8°/o-át szintén megfizetni* tartozván, ez a pont az irányadó és legrosszabb esetben csakis a követelt összegnek 8%>-át tartoznának viselni. Ebbeli érvelésüknek azonban megállható alapja nincs. Ha alperesek a szerződés szerint évi járulékát tartoznak fizetni,