A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

36 zösen fentartott lakás bérére és a háztartási szükségletek fedezésére rendszeresen hozzájárult alperesi gondnokolt a felperes elhagyásá­val a köztük ekként fennállott viszonyt szüntette meg a felperes hát­rányára. Miután pedig a felebbezési bíróság a most jelzett tényeknek megállapításába bocsátkozott és ezzel szemben alperes felülvizsgá­lati kérelmében ki nem fejti, hogy ezen tényeknek ellenkezőjére minő tanú és okirati bizonyítékai mellőztettek, az e részben felhozott pa­naszai a felebbezési bíróság ítéletének feloldását nem eredmé­nyezhetik. (Kir. Curia I. G. 244/99. 1899 szeptember 18.) 941. A kincstárral kötött haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő a haszonbérösszegen felül, az összes belvíz­szabályozási, illetve a netán ezután kivetendő ármente­sítési költségeknek a bérben birt területre eső arány­része után évente járó összegnek megfizetésére kötelez­vén magát, megtéríteni tartozik mindazokat a költsé­geket, a melyek jogi szempontból a belvízszabályozási és ármentesítési költség fogalma alá esnek és mint ilyen tőke természetével nem bírnak, még az esetben is, ha azokból az ármentesítéshez szükséges anyagszerek sze­reztettek be. Ügy állás: Az alperesek, a közöttük mint haszonbérlők és a kincstár mint bérbeadó között létrejött haszonbéri szerződésben kötelezték magukat arra, hogy a haszonbér összegen felül az általok bérbe vett területre eső bel­vízszabályozási és ármentesítési költségeknek évente kivetendő járulékát megfizetik a bérbeadónak. A szerződés 10. pontja azt is tartalmazta, hogy «a kir. kincstár által esetleg egyszerre kifizetendő vízszabályozási, ármentesítési költség évenkénti 8 %-át szintén megfizetni tartoznak». A felperes kincstár az alpereseket az 1896. és 1897. évekből eredő a szerződés iránt átvállalt ár­mentesítési és vízszabályozási járulék iránt beperelvén, az alperesek azt vitat­ták, hogy e költségek nem képeznek évi járulékot, hanem tőkebefektetésül szolgálván, ezeknek a szerződés 10. p. értelmében csak 8 °,o-a fizetésére köte­lezhetők. A felebbezési bíróság az alpereseket a kereset értelmében marasz­talván, felülvizsgálati kérelmükkel a kir. Curia is elutasította, a következő okokból:

Next

/
Oldalképek
Tartalom