A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

33 rest szülői tartvan el, alperesnek marasztalásra alapul szolgálható vagyona nincsen, — míg a nőnek elegendő jövedelme van. A felebbezési bíróság felperes kérelmének helyt adott, a kir. Curia alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Áttérve a felülvizsgálati kérelemre, alperes a felebbezési biróság ítéletéi azéri támadja meg, mert szerinte nőtartási kötelezettség csak érvényesen megkötött házasságból keletkezhetik; miután pedig felperes házassága büntetésre méltó cselekmény útján jött létre s e miatt büntető eljárás és a házasság megsemmisítése iránt semmiségi per tétetett folyamatba; ezeknek befejezéséig a jelen peres eljárás felfüggesztendő lett volna. Ennek ellenére tehát eljárási szabályt sértett a felebbezési bíróság, a midőn a jelen pert fel nem függesztette. Ez a panasz alaptalan. Az ideiglenes nőtartási per sorsára befolyással az a körülmény nincs, hogy a vonatkozó házasság felbontása, vagy megsemmisítése iránti per van folyamatban. Az ideiglenes tartás czélja csak az, hogy addig, míg a házasság felbontása vagy megsemmisítése iránti perben e részben a házas felek közötti viszonyt végérvényesen szabályozó Ítélet keletkezik, a nő életfentartása biztosíttassék. Az ily perben, valamikép a házasság érvénye nem vitatható, ép úgy a per lefolytatásával addig várni nem lehet, míg a házassági per bírósága a házasság érvénye felett ítélkezik, vagy az ide vonatkozó bűnvádi eljárás befejeztetik, az ily tartási pernek a kötelék tekintetében elegendő előfeltétele az, hogy a házasság létrejötte szabályszerűen kiállított esketési bizonyítványnyal tanúsítva legyen. A felebbezési bíróság tehát azzal, hogy a jelen tartási pert fel nem függesztette, s a S. E. 44. §. rendelkezését meg nem sértette. Megtámadja továbbá alperes a felebbezési bíróság Ítéletét azért, mert a mennyiben a korábbi ingadozó joggyakorlat helyett az 1894: XXXI. törv.-czikk 90. és 102. §-aiban tételestörvény alakjában olyan szabályok állíttatnak fel, melyektől eltérésnek helye nem lehet és hogy ezek szerint a nőtartásnak alapja az, hogy a nem vétkes nőt, a vétkesnek nyilvánított férj eltartani köteles, ha a nőnek jövödelme erre elégtelen, a most idézett anyagi jogszabályokat a felebbezési bíróság megsértette, mert alperes nézete szerint nem elégséges, hogy a feleség a különválásra okot nem szolgáltatott, hanem e mellett megkívántatik az, hogy a férj vétkesnek nyilFabiny, Curiai határozatok. V. 3