A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
váníttassék, jelen esetben pedig az alperes által gondnokolt férj beszámíthatatlansága okából a különválás tekintetében vétkes nem lehet. Alperes panaszai e részben nem bírnak megállható alappal. Az általa felhívott fentebb idézett törvényszakaszok a házasság felbontása iránti perekben nyernek alkalmazást. Az 1894: XXXI. törv. ezikkely azonban nem tétetett hatályon kívül a korábbi birói gyakorlat által megállapítást nyert az a jogszabály, hogy a férj, ha a nélkül, hogy arra a nő okot szolgáltatott volna, a különélés a férj sérelmes magaviseletére vezethető vissza, a nőt férjével szemben ideiglenes tartás illeti meg, mivel a házassági törvény az ily kérdések rendezésébe nem is bocsátkozik. A házassági jogról szóló törvényben a házasság felbontását szabályozó szakaszokban említett vétkesség oly értelemben, mint a mikép ott tárgyaltatik, az ideiglenes tartás iránti perben meg sem állapítható, mert az a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése czéljából van szabályozva, s oly vétkességi tényekre vonatkozik, melyek esetleg a házassági kötelék felbontását vonhatják maguk után. E kérdés felett pedig kizárólag az a bíróság, tehát a házassági bíróság ítélhet, melynek birói hatásköre kiterjed a házassági kötelék felbontására is. Jelen esetben tehát az ily vétkességtől eltekintve, kizárólag csak az képezi döntés tárgyát, hogy a különélés alperes gondnokoltja tényére vezethető-e vissza? Azonban az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott tényállása szerint meg van állapítva, hogy a perirathoz F) alatt csatolt levélben alperes gondnokoltjának kifejezésre jutott elhatározása szerint a nélkül, hogy erre jogos okot hozott volna fel, alperes gondnokoltja szakította meg felperessel a házassági együttélést, ugyanakkor felperes eltartásáról nem gondoskodott, az pedig egyáltalában nincs megállapítva, hogy alperes gondnokoltja az említett levél Írásakor, illetve az abban kifejezett elhatározásakor beszámíthatatlan elmeállapotban lett volna. Következéskép alperes a gondnokoltja képviseletében az e részben fennálló anyagi jogszabályok szerint helyesen köteleztetett tartásdíjfizetésére, melytől őt az sem menti, hogy tékozlás és gyenge elméjüség miatt gondnokság alá helyeztetett, mivel gondnokság alá helyezettnek előbb fennállott kötelezettségei, alapuljanak ezek akár szerződésen, akár családi viszonyon, a gondnokság alá helyezés következtében nem szűnnek meg