A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

•10 felperes nem kérte megállapíttatni azt, hogy ő közölte felperessel a részére szükséges ruhaneműek minőségét. Ily közlés nélkül alperes nem tudhatja felperes mily ruhaneműeket kiván mint szükségeseket maga részére kiszolgáltatni; a szükséges ruhaneműek közlése nélkül tehát a kiszolgáltatásban alperest mulasztás nem terheli s így e részben nem állott be az a feltétel, melynek bekövetkezetéhez a szerződésben az egyenérték kifizetése kiköttetett. (Kir. Guria G. 223/99. 1899 szeptember 7.) 935. A haszonbérbe adott ingatlannak árverési vevője a haszonbérlőtől az árverés napja után esedékes béröszszegből csakis a szokásos fizetési határnaphoz képest esedékes bért követelheti, nem követelheti tehát azt a bért, a melynek felvételéhez a szokásos fizetési módozatok mellett a végrehajtást szenvedett előbbi tulajdonosnak volt joga, de másfelől a bérlő sem oldható fel a bérfizetés kötelezettsége alól arra az időtartamra, a melyre történt előrefizetés, a bérösszegnek nem felel meg a helyi szokásoknak. (1881:60. t.-cz. 181. §.) Ügy állás: A felperes végrehajtási árverésen 1896. november 30-án megvette P. F.-nek azt az ingatlanát, a melyet több évre haszonbérbe birt az alperes,, s keresetében követeli az alperestói az 1881 : LX. t.-cz. 181. §. alapján az árverés napjától, 1896, deczember 1-től az azon gazdasági év végéig 1897, szeptember 30-ig terjedő időtartamra esedékes bérösszeget. Az alperes azzal védekezett, hogy miután a bérleti szerződés szerint a bérösszeg évenként előre volt fizetendő s ö az 1896/97. gazdasági évre eső bérre nézve a végrehajtást szenvedett bérbenadót kielégítette, ennélfogva a bért újból nem köteles megfizetni. A felebbezési bíróság megállapítván azt, hogy a bérelt ingatlan vidékén a bérnek előlegesen félévenként való fizetése szokásos, az alperest az 1897 április 1 -tői fogva esedékes bérben marasztotta — az előbbi időre a felperest keresetével elutasította. Mind két fél felülvizsgálati kérelmét a kir. Guria elutasította a következő okokból: A felebbezési biróság Ítéletét felperesek az 1893: XVIII. t.-cz. 185. §. a) pontja alapján támadják meg, azt panaszolják, hogy az: 1881 : LX. t.-cz. 81. §-ban gyökerező jogszabályt képezvén az, hogy az árverés napja után esedékes haszonbér a vevőt illeti, a haszonbérlőnek pedig a bérbeadó elleni s esetleg a vételárra vonatkozó-