Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

72 Ideiglenes nőtartás iránti perben annak az eldöntése, hogy a házastársak melyikének magaviselete volt a házasélet megbontásának oka, nem ténykérdést, hanem mint egyes ténykörülményekből levont következtetés, jogkérdést képez. III. 531. 158. IV. 724. 146. Törvénytelen gyermeknek tartása iránti perben, annak megállapítása, hogy a nő a gyermek fogamzása idejében feslett életmódot folytatott jogkérdésre vonatkozik. Ténykérdést csakis azok a ténykörülmények képeznek, a melyekből a feslett életmódra vonatkozóan a jogi következtetés levonható. I. 26. 26. Gyermektartás iránti perben az a kérdés, hogy a nőnek feslett életmódjára, illetve erkölcsi magaviseletére nézve megállapított tények olyan természetűek-e, hogy azok alapján a többekkel való közösülésre alapított kifogás joggyakorlatunk szerint sikeresen érvényesíthető-e, ténybeli praemissákból levont jogkérdés. II. 333. 193. Igényperben az igény alapjául szolgáló ügyletnél a hitelezők kijátszására irányuló ajándék megállapítása, jogkérdésre vonatkozik. I. 40. 44. Igényperben annak megállapítása, az igény alapját képező átruházási jogügyletről kiállított okiratnak tartalmából, hogy létre jött-e olyan érvényes ügylet, a mely által az igényelt ingók az igénylőnek tulajdonába átmentek, jogkérdés s így a felülvizsgálatnak tárgya. II. 283. 108. Jogkérdést képez s így a felülvizsgálatnak tárgya az, hogy az igény alapjául szolgáló átruházási szerződés bir-e jogi hatálylyal a végrehajtást szenvedőnek hitelezői irányában? II. 30H. 146. A szinlegesség abban az értelemben, hogy a külső alakszerűség mellett szerződésre lépő felek erre irányuló alakzatuk szerint egymás között jogviszonyt létesíteni egyáltalán nem szándékoltak, és csupán ennek feltüntetése czéljából színlegesen kötöttek alakilag érvényesnek látszó ügyletet, a ténymegállapítás körébe tartozik ugyan, s mint ilyen valóságának felülvizsgálata a S. E. 197. §. értelmében a felülvizsgálati bíróság jogkörébe nem tartozik, a felebbezési bíróság Ítéletének indokolásában kifejtettek szerint azonban kétségtelen az, hogy a felebbezési bíróság a fundus instructusra vonatkozó igény alapjául szolgáló ügyletet nem a ténymegállapítás körébe tartozó olyan értelemben tekintette színlegesnek, mintha a felek a fundus instructus tekintetében egymás között jogviszonyt létesíteni egyáltalán nem akartak volna, hanem azt a felek részéről kiállított