Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

4H A tanúk vallomásának mérlegelése, s ez alapon az, hogy a bíróság melyik félnek vallomását találván valószínűsitettnek és esküvel megerősítendőnek, felülvizsgálati panasz tárgyává nem tehető. III. 645. 408. A sommás eljárási törvény a fél eskü nélküli vallomásának halál általi hitelesítését mint kötelező eljárási szabályt nem ismeri. IV. 860. 422. A bíróság a bizonyító fél vallomásának szabad mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az ez által állított ténykörülmény valóságára nézve mily befolyást gyakorol az, ha az eskü alatt kihallgatott ellenfél az eskünek letételét megtagadta. III. 503. 97. 101. §. Az előleges bizonyításfelvétel. Az előleges szemlét a bíróság a perben az ellenfél kérelmére ismételni nem köteles ugyan, s meggyőződésének okait az előleges szemle adataiból is merítheti, az arról felvett jegyzőkönyvet azonban a fél a perben bizonyítékul csak akkor használhatja fel, ha annak foganatosítását az ellenfél, a lényeges alakszerűségek hiánya miatt, sikerre] meg nem támadhatja. III. 468. 17. A bíróság az előleges szemle bizonyító erejét is szabadon mérlegeli. IV. 707. 111. 103., 104. §§. A részitélet. A S. E. t. 102. §-nak rendelkezése értelmében a tárgyalás bezárása mellett Ítélet csak akkor hozható, ha a per érdeme a végeldöntésre alkalmas, s ugyan e szabály alkalmazandó a részitéletre is. II. 432. 391. Az S. E. 103. §. szerint a bíróság belátására van bizva az, hogy részitéletet hozzon akkor is, ha a kereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre : a S. E. 104. §. szerint azonban a bíróság az ellenfél kérelmére részitéletet tartozik hozni akkor is, ha az alperes a peres követelést részben elismerni, ez az elismerés azonban a jogelismerésre vonatkozik, s nem a ténybeli elismerésre. IV. 693. 84.