Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

47 105. V közbenszóló ítélet. A követelés alapja és mennyisége szerinl elkülöníthető vitánál, az alap fennállása kögbenszóló ítélettel megállapíttatván ugyanabban az ítéletben, annak jogerőre emelkedésének bevárása nélkül a tanúkihallgatás a követelés mennyiségének bebizonyítása czéljából el nem rendelhető. L 148. 209. Annak a megbirálása, hogy a kereseti követelésnek az alapja, az annak mennyiségére elkülöníthető vitánál közbens/.óló Ítélettel megállapítható-e, vagy pedig hogy a kereseti alap elkülöníthetésének nem lévén helye, ennek megállapítása is a végitéletnek tartassek-e fenn? teljesen a bíróság belátásától függvén, a felebbezési bíróságnak az az intézkedése, hogy a felperes kereseti követelése alapját elkülönítetten megbirálhatónak és így közbenszóló itélel hozatalának helyét nem találta, jogorvoslattal meg nem támadható. II. 454. 433. A felülvizsgálati eljárásban közbenszóló ítélet hozatalakor ;i perköltség viselésének kérdése el nem döntetik. II. 349. 219. A kereseti alap fennállása tárgyában hozott közbenszóló Ítéletben, az addig felmerült perköltségnek melyik fél által való viselésének kérdése, beleértve a felebbezési eljárásnak költségét is, el nem rendelhető. III. 556. 222. 107. A közvetlenség. Ha a tárgyalás folyamán a bíró személyében változás áll be, a tárgyalás ismétlendő. Az ennek az eljárási jogszabálynak alkalmazásánál elkövetett szabálytalanság miatt a fél felszólalási jogának nem gyakorlása esetében, panaszjoga is elenyészik. I. 112. 1G0. Az a kívánság, hogy egyidejűleg folyamatba tett olyan ügyekben, a melyekben a tényállás teljesen azonos és a felek képviselői is ugyanazok, a tárgyalás mindenik ügyben külön tartassék, illetve ugyanazok az előadások a felek által ismételtessenek, a szóbeliség és. közvetlenség elvének oly túlhajtása volna, a mely a törvény czéljával egyáltalán nem volna indokolható. II. 263.-68.