Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

nyitás felvételét mellőzte, ha a ftiellőzésl kellően indokolta s kijelentette, hogy a bizonyittatni kívánt körülmény kiderítése lényeges befolyással nem bírhat. IV. XI ÍN. 371. A felebbezési bíróság valónak fogadván <•! az elsőbiróság előtt tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek a tartalmát, a mely a felülvizsgálattal élő félnek beismerését tanúsítja, <•/. a megállapítás azon az alapon, hogy a jegyzőkönyvet a fél alá nem írta, még nem támadható. IV. N52. 404. A felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett meg, a midőn a telek között a létesített ügyletnek irásba foglalásánál az okirat tartalmát bomályosnak tekintvén, annak megállapítása czéljából, hogy a felek minő megállapodásnak kívántak az okirat homályos tartalmában kifejezést adni, a bizonyítás felvételét elrendelte. IV. SÍK). 470. Ha a felülvizsgálati bíróság felperesnek kárkövetelési jogát és alperesnek kártérítési kötelezettségét a felperes részéről keresetileg kijelölt alapon megállapítván, a felebbezési bíróságot a kártérítés mérve iránt póteljárásra és a kár összege iránt a költségnek ki által leendő viselésére is kiterjedő új ítélet hozatalára utasította, a kárkövetelési jog és kártérítési kötelezettség vita és megbirálás tárgyává többé nem tehető; a felebbezési bíróság tehát nem sért meg eljárási szabályt azzal, ha a póteljárásnál a kárkövetelési jog és kártérítési kötelezettség kérdésében a bizonyítási eljárást a fél kérelme ellenére mellőzi. IV. 910. 512. Ténykérdést képez: A gyakorlat egymagában véve még nem esik a jogszabálynak tekintendő jogszokás fogalma alá, mert ilyenről csak ott lehet szó, a hol a hosszabb ideig követett állandó gyakorlatban valamely jogi tétel nyilvánul s a gyakorlat annak jogi természetéről való meggyőződésen alapul, ennek hiányában nem tárgyi értelemben vett jogról, hanem ügyleti gyakorlatról van szó — s az ilyen gyakorlat, a szerződő felek akaratnyilvánításának kiegészítő elemét képezvén, annak megállapítása a ténybeli megállapítás körébe esik. I. 11. 10. A jogi tételt magában nem foglaló üzleti gyakorlat, a szerződő felek akaratnyilvánításának kiegészítő eleméhez tartozván, annak megállapítása a ténybeli megállapítás körébe tartozik. IV. 679. 59. A szerződésnek értelmezése a teleknek a szerződésben kifejezésre jutott akarata alapján is értelmezendő, a szerződő felek akaratának megállapítása pedig ténykérdést képez. I. 13. 13.