Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

89 nül fenn nem tartható, mivel foroghatnak fenn a perben oly különleges viszonyok, hogy a periközben létesüli újabb körülmények, az ítélel hozatalánál nem mellőzhetők. III. 492. 68. A felebbezési bíróság jogszabálysértést kövei el, ha a kereseti kérelem homályossága esetén, annak felvilágosítása iránt nem intézkedett s a keresetet egyoldalúan értelmezte. III. V.Í7. 82. A ténybeli megállapításnál a bíróság megfelelően járt el, ha mindazoknak a bizonyítási eszközöknek alkalmazását kimerítette, a melyek annak törvényszerű megállapításához megkívántatnak. [II. 522. 187. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követeli el, a midőn ítéletében a tényállást, az alperesnek olyan szóbeli felebbezési kérelme alapján állapította meg, mely ezeknek írásbeli felebbezési tartalmától éltéi', a nélkül, hogy az alperesek ellentétes állításaikra nézve netán felhozott adatokat feltüntette, jelentőségük szerint méltatta és azokat az okokat tüzetesen előadta volna, hogy miért nem fogadta el az alpereseknek írásbeli felebbezésében foglalt tényállításokat, tényállásának alapjául. IIJ. 5<>4. 237. A felperesnek eredeti kereseti kérelem mellett felhozott újabb kérelme a S. E. 31. §. által megengedett módosítások egyike alá sem vonható, s így a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, hogy a felperest a tény állása szerint az elsőbiróság előtti tárgyaláson az alperesi érdemleges ellenkérelem előterjesztése után előterjesztett újabb kérelmével, az alperesnek erre irányuló kifogása miatt a keresetváltoztatás okából utasította el. III. 540. 202. A felebbezési bíróság az által nem követett el jogszabálysértést, hogy ,i bizonyító felet, az okirattal való bizonyításra fel nem hívta, még ha ily bizonyítást szükségesnek látott volna is. III. 557. 223. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el akkor, a midőn olyan esetben, a mikor a felperes kereseti jogát az alperessel létrejött olyan jogügyletre alapította, a mely közöttük írásba foglalva lett, a kereseti jogügyletet jogilag minősítette a nélkül, hogy magát az okiratot bekívanta és megtekintette volna, mert az írásba foglalt jogügylet jogi természetének megbírál ásán ál első sorban az okirat tartalma az irányadó. III. 571. 254. A felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt oly halasztási kérelemnek megtagadása által, a mely a peres eljárásnak egy más pernek felsőbirósági elintézéséig terjedő szünetelésére irányul. III. 622. 3G7.