Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
],1 A szerződő felek között vitássá vált vagyoni igények eldöntése, úgyszintén a szerződésből kifolyó jogok és kötelezettségek megállapítása birói útra tartozván, a munkabéri szerződésben a munkabér fizetési idejének egyébként már határozott megállapítása mellett annak kikötése, hogy a munkavállalkozó •a munka befejezése után megfelelő végkimutatást a művezetőséghez benyújtani tartozik és a kimutatásnak a művezetőség helyesbítése után követelhet fizetést, nem tulajdonítható olyan hatály, hogy a munkavállalkozó a munkabéri igényét a művezetőségnek mellőzése mellett egyenesen birói úton perrel nem érvényesítheti. 736. 176. A munkavállalkozó jogosan követelheti a munkaadótól az ő részérő tényleg és szerződésszerűen teljesített munkák után a szerződésszerű ellenértéknek megtérítését; viszont a munkaadó a munkavállalkozótól jogosan követelheti, hogy neki megtérítse azt a vagyoni hátrányt, a mi ő reá a munkavállalkozó munkájának hibái, hiányai és egyébként szerzödésellenes volta következtében hárult. 736. 176. Rendszerint a munkaadó kötelessége az oly tárgyat, melyen külső díszítési munka teljesítendő, oly állapotba hozni, hogy a külső munka teljesíthető legyen. 737. 180. Az iparos által végzett munka mindig bérért teljesítettnek vélelmeztetik. 737. 180. A szerződésnek irásba történt foglalása esetében a szerződő feleket megillető jogok és kötelezettségek megállapítására a feleknek a szerződés megkötésénél történt szóbeli kijelentése vagy az illető szerződésre vonatkozó viszonynál jelentkező szokás adatul csak abban az irányban szolgálhat, a mennyiben az okiratban megfelelő rendelkezés nem foglaltatik vagy az okiratban foglalt rendelkezés a szerződő felek valóságos akarata iránt kétséget hagy fenn. 741. 186. A lényegileg egymástól különálló szerződési rendelkezések mindegyike a maga egészében kötelező szerződési feltétel. 741. 186. Jogszabály az, hogy azt, a kinek a birtoklása jogszerű, a beszedett haszonvételek minden megtérítés nélkül megilletik. A kereset indítása után azonban a különben jogszerű birtoklás is jogszerűtlenné válik s a birlaló köteles az elvont hasznot a tulajdonosnak megtéríteni. 755. 209. A rosszhiszemű birtokos sincs elzárva attól, hogy a birtokába jutott dologra fordított oly beruházásoknak megtérítését a tulajdonostól követelhesse, a melyek világosan és túlnyomóan a tulajdonos hasznára szolgálnak. 756. 212. Ha vételi ügyletnél a vevő a neki hitelezett hátralékos vételárról a kötelezvényt, az eladó beleegyezésével, egy harmadik személy mint hitelező részére állította ki, ez utóbbi és az eladó között engedményezési ügylet jött létre, s a vevő az eredetileg vételárhátralék tartozásának az engedményes által ellenében történt érvényesítésénél, a vételügyletből eredő kifogásokat sikerrel hozhatja fel. 765. 228. A számadásra kötelezett részéről magára a számadásra és a számadás d*
