Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

L építője sem a perindítás előtt, sem a per folyama alatt ki nem javíttatott, a munkaadó jogosítva van az építési költség fejében járó összegből, a hiányok kijavítására szükséges összeget levonni. 715. 128. A munkabéri szerződésre vonatkozó szabályok szerint, ha az elkészített tárgyban helyrehozható hiányok vannak, a megrendelő vagy kijavítást, vagy kárpótlást követelhet s nem köteles első sorban kijavítást követelni, hanem e helyett a kárpótlást választhatja. 715. 128. Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat, tehát esetleg közokirat állíttatik ki és az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek, nem zárja ki annak bizonyítását és megállapítását, hogy a felek a jogügyletet komolyan létesíteni nem akarták. 716. 129. A hitelezőnek abból a tényéből, hogy adósával összeszámolván, az összeszámolás eredményéhez képest ettől végkielégítésül bizonyos összeget átvesz, jogilag magának a követelésnek megszűnte következik, s a hitelező csupán menthető tévedését vagy megtévesztését vetheti ellen. 718. 134. Ha a hitelező a kölcsöntőke követelésének lejárta után a kamatot későbbi időpontra jogfentartás nélkül felvette vagy per útján érvényesítette, magának a kölcsöntőkének visszafizetési határideje is azon időpontig meghosszabbítottnak veendő, a meddig a kamatot a hitelező elfogadta. 721. 136. Fennálló tartozás fejében váltónak vagy zálognak adása által a felek között újítás még létre nem jött, s a hitelező követelését az eredeti kötelem alapján érvényesítheti, a kapott zálogra tekintet nélkül. 722. 138. A hitelezőnek állandó birói gyakorlatban elismert az a joga, hogy a vagyontalanná lett adósa által, az ő követelésének fennállása idejében tett ajándékozás esetén, az ajándék tárgyából követelése erejéig kielégítést szerezhet, az ajándékozási ügyletnek csődön kívül való megtámadhatóságából ered. 723. 144. A hitelező még csőd esetében is, annál inkább csődön kívül, adósának csak oly ügyleteit támadhatja meg, melylyel adósától az ö akarata nélkül és az ő megkárosításával oly vagyon vonatik el, a melyre követelése keletkeztekor s ennek fennállása idejében, mint kielégítési alapra igényt tarthatott, nem támadhatja meg tehát azt az ajándékozást, a mely az ő hozzájárulásával történt. 723. 144. A mennyiben az adósnak fizetési kötelezettsége a hátralékban maradt tartozási összegre nézve szerződésileg akként lett meghatározva, hogy azt az ellenérték átadásától számított öt félévi időtartam alatt félévenkénti részletekben úgy köteles törleszteni, hogy az első részlet az ellenérték átadása után, a későbbi félévi részlet pedig mindenkoron egy félév eltelte után fizetendő, habár joga volt is az adósnak, minden egyes félévi részletre újabb félévi halasztást igénybe venni, az egyes félévi részletek esedékessége mégis, nem a nyert halasztási idő számbavételével, hanem az eredetileg meghatározott időpontokban áll be. 727. 152.