Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

XXXIV nál magában az okiratban az átruházás tárgyát tevő ingók nincsenek részle­tezve, hanem csak általánosságban megjelölve, nem zárja ki annak a további bizonyítását, hogy melyek azok az ingók, a melyeket a felek szerződés tárgyává tettek. 733. 164, A férj által feleségére ennek elköltött hozománya fejében történt ingó vagyonátruházás a férj hitelezőivel szemben nem bir hatálylyal akkor, ha egy: úttal a hozománynak a férj részéről történt átvételé kellően kimutatva nincs. 733. 164. Visszterhes vagyonátruházásnál az ellenszolgáltatás valósága ki nem mu­tattatván, a jogalap hiányában az a vagyonátruházás harmadik személyekkel szemben hatálylyal nem bir. 733. 164. A végrehajtás útján lefoglalt óvadékra az igénylő felperes által szerzett zálogjog a végrehajtás folytatását nem akadályozhatja és az igénylő felperesnek csak arra ad jogot, hogy a zálogjoga alapján elsőbbségét a végrehajtási bíróság­nál megfelelő módon érvényesíthesse. 742. 188 Az olyan átruházási ügylet, a melyet a végrehajtást szenvedő, az ő végrehajtató hitelezője által ellene indított per folyama alatt vejével a hitele­zője által lefoglalt tárgyakra nézve kötött, a hitelezők kijátszására irányulván, miután a vele szerződő és családi összeköttetésben levő fél mi bizonyítékot sem hozott fel arra nézve, hogy a végrehajtást szenvedőnek a hitelezők kiját­szására irányuló szándékáról nem birt tudomással, és hogy a végrehajtást szenvedőnek kielégítésül szolgálható egyéb vagyona is volt, az a végrehajtató hitelezővel szemben jogi hatálylyal nem bir. 753. 206. A nő a férje ellen vezetett végrehajtás rendén lefoglalt azokat a tárgya­kat ki igényelheti, a melyeket részben saját pénzén szerzett, részben az ő külön vagyonához tartozó ingatlannak termékei. 766. 229. Jólehet, hogy a felperes által saját tulajdonaként igényelt és lefoglalt tárgyakra nézve nem a felperes és a végrehajtást szenvedő fél közt létrejött vagyonátruházásról van szó. mégis az igénylő felperes, a ki a végrehajtást szenvedő félnek a leánya, a végből, hogy keresetével czélt érjen, nemcsak az általa vitatott vételt, de azt is bizonyítani tartozott, hogy külön vagyona volt, mert különben nincs meg a kellő ténybeli alap arra, hogy a végrehajtást szen­vedő üzleti körében segédkező felperes által vett tárgyak ne a malomüzlethez, hanem a felperes tulajdonához tartozóknak tekintessenek. 862. 301. A katonai házasságban levő házastársaknak a házassági (ivadék fedezetéül szolgáló házbérjövedelem a férjet illetvén meg, az a nőnek adóssága fejében a hitelező által a házastársak által természetben élvezett lakás bérösszegének megfelelő egyenértékében sem foglalható le. 815. 330. Az igény alapjául szolgáló átruházási ügyletnek megkötése idejében a végrehajtást szenvedő egyéb oly vagyonnal is birván, a mely a végrehajtató hitelező követelése fedezetéül szolgálhatott, ennek az átruházási ügylet meg­kötése által a hitelezői kijátszására irányuló szándékáról nem lehet szó, követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom