Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

101 a véglehajtónak jóhiszeműen lehetett azt vélelmeznie, hogy a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulajdonai, alkalmazandó pedig az a jogszabály, ha a végrehajtó alperes bármi okból is, jelesül, hogy felebbezésétől elállott, lett pervesztes. Ezt a jogszabályt a felebbezési biróság azzal, hogy alperest a felebbezési költségben elmarasztalta, nyilván megsértette, következéskép a jogszabály helyes alkalmazása mellett a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával a felebbezési költséget peres felek között meg kellett szüntetni. (Kir. Curia I. G. 447/98. 1898 október U.) 702. Az ingó dolog pusztán azáltal, hogy az végrehajtásilag lefoglaltatott, harmadik jóhiszemű személyekre nézve forgalmon kívüli tárgygyá nem válik, következésképen a végrehajtást szenvedő tényleges uralma alatt hagyatván, a végrehajtási foglalás ellenére is kézrőlkézre átadható, és így kizártnak nem tekinthető, hogy az ilyen dologra harmadik jóhiszemű személyek teljes és korlátlan tulajdonjogot magánúton történt átruházással érvényesen szerezhessenek. Ügy állás: Felperes egy iparosnál nagyobb mennyiségű kávéházi székeket rendelt meg; az iparosnál a székek, a mikor még készek egészen nem voltak, alperes javára biztosítási végrehajtás utján lefoglaltattak, de azért az iparosnál hagyattak. Hogy felperes tudomással birt volna e foglalásról, az tényként megállapítva nincs ; hanem a mikor a székek elkészültek, felperes a kialkudott vételárt az iparosnak kifizette és a székeket saját kávéházi üzletébe elvitette. Alperes utóbb az iparos ellen kielégítési végrehajtást eszközölvén ki, ugyanazokat a székeket a felperes kávéházi üzletében kielégítési végrehajtás utján lefoglaltatta. Felperes igénypert indított és a felebbezési biróság a székeket a foglalás alól felmentette, s az alperest felülvizsgálati kérelmével a kir, Curia elutasította a következő okokból : Alperes azon az alapon támadja meg a felebbezési biróság ítéletét, hogy a felebbezési biróság a biztosítási végrehajtási jegyzőkönyv, tehát közokirati bizonyíték ellenére állapíttotta meg tényként azt, hogy az igényelt ingóknak a végrehajtást szenvedő által felperes részére szállítása az 1896 április hó 1. napjára megtörtént,