Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
94 Mind a mellett alperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni. A perbirónak csak oly tényeket lehet megállapítani, melyeket a peres felek jogszabály alkalmazása végett megállapítani kértek, már pedig felperes keresetének jogalapjául alperesnek durva türhetlen bánásmódját hozta fel, és ezt kérte tényként megállapítani, de azt, hogy előlegesen a különélésre nézve felperes és alperes között megegyezés jött volna létre, felperes nem kérte megállapíttatni; a mennyiben tehát felebbezési bíróság azt állapította meg, hogy felek között erre nézve mintegy megegyezés jött létre, az a megállapítás jogszabálysértéssel történt, az tehát a kérdés megbirálásánál a jogszabály alkalmazására nézve alapul nem vehető. Marad tehát az, hogy alperes magaviseletével szolgáltatott-e okot arra, hogy felperes az alperes házát elhagyta? A felebbezési bíróság megállapított ugyan tényeket arra nézve, hogy alperes felperessel durván bánt, azt tettleg bántalmazta; mindezek a megállapított bántalmazások azonban azon időt t. i. 1893 évi deczember hó 13. napját, mely napon felperes alperestől eltávozott, jóval megelőzték, azok tehát a különélés megkezdésére közvetlen okot annál kevésbbé szolgáltatnak, mivel az azok utáni együttélés által az 1894 : XXXI. t.-cz. 82. és 83. §§-hoz képest felperes részéről megbocsátottaknak tekintetvén, alperes sérelmes magaviselete minősítésénél a különélés megkezdése idejében létezett állapot elbírálásánál alapul nem vehetők, más oly tényeket pedig felperes egyáltalában fel nem hozott, és megállapíttatni nem kért, melyek a különélés megkezdése idejében felperesnek a különélésre közvetlen okot szolgáltathatóknak minősíttethetnének. Ezek szerint tehát a felebbezési bíróság az általa meghatározott időre is az ideiglenes női tartásra vonatkozó jogszabályok helytelen alkalmazásával marasztalván alperest a tartásdíj fizetésében, Ítélete erre vonatkozó részének megváltoztatásával felperest keresetében e részben is el kellett utasítani. Ezekből folyóan felperesnek a miatt emelt panasza, hogy a felebbezési bíróság alperest attól az időtől kezdve el nem marasztalta tartásdíjban, mióta felperes fizetéses alkalmazásban van, alappal nem bir, mivel a fentebbiek szerint felperest tartásdíj meg nem illeti. (Kir. Guria I. G. 268/98. 1898 október 21.)