Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

85 kereshető joggal, téves pedig azért, mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperes a kereseti összeget haszonbér czímén követeli, és az az ingatlan, a miután a haszonbér követeltetik, illetve annak haszonvétele végrehajtás útján tényleg zárgondnoki kezelés alatt van; és minthogy a zárlat alá vett dolog haszonvételének kezelése a zárgondnok ügyköréhez tartozik, a kérdéses haszonbér iránt felperes saját személyében perrel fellépni még akként sem jogosult, hogy a marasztalás következtében a fizetés a zárgondnok kezeihez birói letétbe teljesíttessék. Ez azonban nem szolgálhat okul arra, hogy alperesek felülvizsgálati kérelmének ez alapon hely adassék, mert a felebbezési biróság Ítéletében foglal tényállás szerint felperes a felebbezési eljárás során becsatolta a zárgondnok abbeli nyilatkozatát, hogy ez a felperes által indított jelen pert magáévá teszi, — ezzel tehát felperes a jelen perben a zárgondnok korlátolt meghatalmazottjául tekintendő, már pedig a meghatalmazás hiánya a S. E. T. 166. §. szerint a felebbezési biróság előtt is jóváhagyással orvosolható. Az S. E. 103. §. szerint a biróság belátására van bízva az, hogy részitéletet hozzon akkor is, ha a kereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre; továbbá a S. E. 104. §. szerint a biróság az ellenfél kérelmére részitéletet tartozik hozni akkor is, ha az alperes a peres követelést részben elismeri, ez az elismerés azonban a jogelismerésre vonatkozik, s nem a ténybeli elismerésre. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alperesek a kereseti követelésből 109 frt 56 krt elismertek; az alperesek pedig felülvizsgálati kérelmükben az erre az összegre vonatkozó elismerésre nézve tüzetes panaszt fel nem hoztak, s így nem mutatták ki azt, hogy erre az összegre nézve alperesek részéről a perben a jogelismerés megtörténte jogszabály megsértésének fogadtatott volna el, következésképen a felebbezési biróság sem eljárási, sem anyagi jogszabályt nem sértett meg azzal, hogy alpereseket abban a 109 frt 56 kr.-ban és ennek a kereset megindításától késedelmi kamatában felperes kérelmére részitéletileg elmarasztalta, — e tekintetben tehát alpereseknek felülvizsgálati kérelme alaptalan. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint alperesek a kereseti követelésből az 1898. évi január hó 1. napján esedékes 1300 irtot szintén beismerték, az alperesek pedig erre nézve felülvizsgálati kérelmükben panaszként azt hozzák fel, hogy a bér-