Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

09 érdeme e helyütt el nem dönthető, ez oknál fogva a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. T. 204. §. alapján fel kellett oldani, s a felebbezési biróságot az e végzés rendelkező része értelmében további eljárásra utasítani. (Kir. Curiá I. G. 238/98. 1898 október 6.) 685. Egyszerű kezességnél a kezes kötelezettsége rendszerint nem arra az esetre terjed, ha az egyenes adós nem fizet, hanem az esetre, ha a követelés az egyenes adóstól be nem hajtható, a kezes tehát az által, hogy per megindítása, illetve a végrehajtás elrendelése előtt a tartozást ki nem fizette, az egyenes adós ellen megítélt perköltséghez és megállapított végrehajtási költséghez való visszkereseti jogot el nem veszti. Átruházási ügylet a kapott érték és ennek ellenében adott ellenérték között jelentkező különbözet erejéig, ajándékozást képez. Ajándékozásnál a megajándékozott, az ajándékozó hitelezőinek követelésében marasztalandó, ha nem állította azt, hogy a követelés az ajándékozó vagyonából behajtható volna. A kezes a fizetés által, külön átruházás nélkül, lép a hitelezőnek a főadós elleni jogaiba. A felülvizsgálati kérelemben alperesek azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy a felperes mint kezes részére az egyenes adós ellen lefolytatott perben, valamint a végrehajtási eljárásban felmerült költséget bár csak részben is megítélte, minthogy szerintük az ily nemű költségekre a kezesnek csak akkor van visszkereseti joga, ha azokat elkerülni módjában nem állott. Ez a panasz alaptalan, mert az egyszerű kezesség esetében a kezes kötelezettsége rendszerint nem arra az esetre terjed, ha az egyenes adós nem fizet, hanem az esetre, ha a követelés az egyenes adóstól be nem hajtható, azzal tehát, hogy a kezes a per megindítása illetve a végrehajtás elrendelése előtt a tartozást ki nem fizette, az egyenes adós