Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

68 mulasztás ellenére a szerződés értelmében jár el, s így ezt fentartja. Ezek szerint a felebbezési biróság azzal, hogy az 1896 évi július hó 21. napján teljesített, s az 1896 évi október hó 22-én teljesítettnek vitatott fizetéseket nem tekintette a főadós s ezzel együtt az alperes késedelmét megállapító fizetéseknek, jogszabályt meg nem sértett. Minthogy továbbá a felebbezési biróság Ítélete szerint más késedelemről a felek között nincs szó, s minthogy ezekkel szemben a NB. alatt mellékelt okiratban foglalt beismerés alperes irányában joghatálylyal nem bír, — törvényszerű alapon nyugszik a. felebbezési biróság Ítéletének az a rendelkezése, hogy felperes a bekövetkezett késedelemből mint bontó feltételből származtatott keresetét alperes ellenében jogosan nem érvényesítheti. (Kir. Curia L G. 235/98. 1898 október 5.) 684. Ha a felebbező fél a felebbezési tárgyaláson, melyen ellenfele nem jelent meg, olyan újabb tényállítást terjesztett elő, a melyet sem a felebbezésben, sem az előző szóbeli tárgyaláson fel nem hozott, annak az ellenféllel leendő közlése végett a tárgyalás hivatalból elhalasztandó. (S. E. 162. §. 5. b) p.) Alperes a felebbezési tárgyaláson azt az új tényállítást hozta fel, hogy ő nem felperessel közösült és ez alapon az első biróság előtt tett beismerését visszavonta. Minthogy pedig felperes mint a felebbező alperesnek ellenfele a felebbezési tárgyaláson nem jelent meg, s a felebbező alperesnek fenébb jelzett ujabb tényállítása felperessel sem a felebbezésben, sem előkészítő iratban, sem pedig előző szóbeli tárgyaláson nem közöltetett, az habár alperes halasztást nem kért, a tényállásnak ez irányban való megállapíthatása végett a S. E. T. 162. §. 5. bekezdésének rendelkezésénél fogva a tárgyalásnak hivatalból elhalasztásával felperessel közlendő volt volna. Minthogy pedig a felebbezési biróság ezt az eljárási szabályt ama téves felfogásból kiindulva, hogy a halasztás és közlés csak kérelemre volt volna elrendelhető, — megsértette, s ekként az eljárási jogszabály megsértésével megálla pítotttényállás alapján az ügy