Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
67 a főadós részéről beismert késedelem fenn nem forog, — a felebbezési biróság azzal, hogy a jogvita eldöntésénél alperesnek a W. J. főadós fizetése fényéből származtatott kifogást ugy azt a védekezését, hogy a NB. alatt mellékelt okiratban beismert késedelem fenn nem forog, figyelembe vette, jogszabályt meg nem sértett. Felperesnek további panasza az, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg azzal is, hogy az alperes terhére oly késedelemnek a fenforgását, a mely mint bontó feltétel a részletfizetés kedvezményének az elvesztését vonja maga után, meg nem állapította, s különösen, hogy a felebbezési biróság nem vette figyelembe azt a jogszabályt, hogy a bontó feltétel bekövetkezte után az ily feltétel mellett létrejött ügylet megszűnik, s úgy tekintetik, mintha létre se jött volna. A felebbezési biróság azzal, hogy a kikötött fizetési idő után 1896 évi július hó 21-én egy nappal, s ismét az állítólag két nappal később 1896 évi oktúber hó 22-én teljesített fizetéseket nem minősítette oly késedelemnek, mely mint bontó feltétel a részletfizetés kedvezményének az elvesztését vonná maga után, jogszabályt megnem sértett. Mert a hitelező a részletfizetés bekövetkezett késedelme után még mindig lemondhat arról a kikötött jogáról, hogy a hátralékos összeget egyszerre követelheti, és ha egyszer erről lemondott, a megelőző késedelemből eredő jogaihoz többé vissza nem térhet, s mert a jogokról való lemondás mint általában minden akarat nyilvánítás nem csak szóval, de a lemondást szembeszökően kifejezett tények véghezvitelével is történhetik. Már pedig a felebbezési biróság Ítéletében a 7., 9—20. 7. alatt mellékelt nyugták alapján megállapított az a tény, hogy felperes 1896 évi július hó 21. és 1896 évi október hó 22-e után a havi részletfizetéseket egész a NB. alatt mellékelt 1897 évi november hó 4-ik napján kiállított okirat keltéig folyton felvette, és hogy utóbb bekövetkezett késedelemről a felebbezési biróság Ítélete szerint a felek között nincs szó, jogilag kifejezi azt, hogy felperes részéről oly lemondás történt, mely kizárja azt, hogy felperes akár az 1896 július hó 21. akár az állítólag 1896 évi október 22-én teljesített fizetésekből a késedelemmel egybekötött jogokat származtathasson. Mert az a ki a mulasztást elkövetése után is időről-időre több ízben fentartás nélkül elfogadja a szerződés teljesítését ezzel mindenki előtt felismerhetőleg azt az akaratát nyilvánítja ki, hogy a 5*
