Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

66 volt, hogy 1896. évi október 20-dikán vagy 22-én fizettetett-e ? Később a fő­adósok egy 1897. évi márczius hó 4. napján kiállított okiratban beismerték, hogy a havi részletet pontosan nem fizették, s így az egész tartozás egyszerre követelhető. A hitelező az iránt indított keresetet az egyik készfizető kezes ellen, hogy a részletfizetés kedvezményének elvesztése mellett, az egész hátralékos tartozást egyszerre fizesse meg. Alperes azzal védekezett, hogy a főadósok által beismert késedelem tényleg fenn nem forog. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította. Felperes felül­vizsgálati kérelemmel élt, a melyet a kir. Guria elutasított a következő okokból: A felebbezési bíróság, a főadósoknak W. J. és M.-nak a NB. alatt mellékelt 1897. évi márczius hó 4. napján kelt okiratban fog­lalt abbeli beismerésük ellenére, hogy előzetes késedelmes fizetések következtében a hátralékos tartozás teljes összegében esedékessé vált, érvényesíthetőnek fogadta el, az alperes mint készfizető kezes részéről előterjesztett azt a kifogást, hogy a kikötött részletfizetése­ket a főadós W. J. pontosan teljesítette. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy ennek a kifogásnak a figyelembe vételével a felebbezési bíróság azt a jog­szabályt sértette meg, hogy az egyetemleges adós csak oly kifogások­kal élhet, a melyeket a hitelező ellen ő maga vagy az adóstársak mindegyike van jogosítva érvényesíteni, s egyszersmind utal arra, hogy a NB. alatt mellékelt okirattal szemben a pontos fizetés kifo­gását maga W. J. nem érvényesítheti. Felperesnek ez a panasza alaptalan. Mert az egyetemlegesen kötelezett felek egyike részéről telje­sített fizetés valamennyi kötelezett javára szolgál, a miből követ­kezik, hogy az ily fizetésből eredhető kifogásaikat is a hitelező ellen az egyetemlegesen kötelezettek mindegyike érvényesítheti, — és mert a főadósnak az a beismerése, hogy a részfizetésekkel kése­delembe esett, nem fosztja meg a készfizetési kezest attól a jogától, hogy a saját, a főadós rendelkezése alatt nem álló joga megvédése végett bizonyíthassa azt, hogy a főadós által beismert késedelem tényleg fenn nem forog. Figyelemmel tehát arra, hogy alperes mint készfizető kezes a főadós W. J. részéről teljesített fizetés alapján oly kifogást érvénye­sített, a mely őt az egyetemleges kötelezettségnél fogva megilleti, figyelemmel továbbá arra, hogy alperesnek a NB. alatt mellékelt okiratban foglalt beismerés ellenében is, joga van bizonyítani, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom