Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

50 lalt tényállás szerint anyjuknak a szülei után örökségéről alperes javára történt lemondására alapították, ezt a lemondást magukra nézve kötelezőnek el is fogadták, következésképen tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felpereseknek anyja vagy felperesek az anyának szülei után öröksége czímén semmit sem kaptak és egyébként nem is igényeltek, az a lemondás felpereseknek anyjára és felperesekre nézve egyaránt hatályos. Az alperes a 2000 frtnak kifizetése ellen sikeresen nem védekezhetik azzal, hogy ő a 2000 frtnak megfelelő ellenértéket, illetve a szülőktől vagy ezek után a 2000 frtnak fedezetül szolgáló vagyont nem kapott, mert a kérdéses lemondás iránt létrejött megállapodás kétségtelenül szerencseszerződés, és így a miként felperesek anyja nem követelhetett többet 2000 frtnál az esetre sem, ha reája a szülők után jelentkező vagyonból örökrészül 2000 frtnál több eshetett volna, úgy alperes sem tagadhatja meg a2000frt fizetését az esetre, ha a szülőktől, illetve a szülők után kellő fedezetül szolgáló vagyont nem kapott, hanem ezek iránt a koczkázatot a szerződő felek mindegyike egymaga köteles viselni; és mert a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint különben is a szülők még életükben gyermekeiket megosztoztatták és ezt alperes elfogadta, azonban felperesek anyja vagyont tényleg nem kapott. (Kir. Guria I. G. 206/98. 1898 szeptember 22.) 675. A sommás eljárás alá tartozó perekben is van semmiségi pernek helye. (S. E. 13. §., 1881 : 59. t.-cz. 50. §.) A semmiségi pernek tárgyát egyedül az a kérdés képezi, hogy az 1881: 59. t.-cz. 39. §. g), i), k) pontjaiban meghatározott esetek valamelyike az alapperben fenforog-e? Ellenben más alaki sérelmek és az ügy érdeme nem dönthető el a semmiségi per keretében. (1881:59. t.-cz. 50. §.) Az eljárás semmisége nem állhat be akkor, ha igazolva van, hogy a meghatalmazás az alapper folyamán tényleg fennállott. Ügyállás: Gr. M. pert indított Zs. M. mint ismeretlen tartózkodásit R. G. A. részére gyámhatóságilag rendelt gondnok ellen 811 fi t 4-8 kr. iránt az A. alatti okirat alapján. Az A. alatti okiratban R. G. A.-nak ugyancsak