Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

31 felperesnek netáni kérdéses lekötelezése és mulasztása iránt alperes ajánlotta külön bizonyítást mellőzte ; és mert a felebbezés szóbeli tárgyaláson intéztetvén el, a S. E. 142. 152. §§. szerint a felebbezési bíróság csak azokat a ténykörülményeket és bizonyítékokat vehette figyelembe, a melyek a tárgyaláson szóval elő voltak adva; azonban a felebbezési bíróság ítéletéből, a vagy a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvekből, vagy ezek mellékleteiből nem tűnik ki az, hogy a II. IV- rendű alperes a felebbezési bíróság előtt felhozta és bizonyítani kívánta volna azt, hogy a/. A) alatti okirat tartalmilag valótlan, előttük felolvasva nem volt és megállapodás ellenére az ő megtévesztésükkel roszhiszemüleg állíttatott ki, — az e tekintetben már csak a felülvizsgálati eljárásban felhozottakat pedig a felülvizsgálati eljárásnál a S. E. 197. §. szerint tekintetbe venni nem lehet. Alaptalan a III.—IV. rendű alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy őket közönséges kezesi minőségben 5765 frt 97 krban és ennek kamatában elmarasztalta annak ellenére, hogy az egyenes adós egyike vagyis az I. rendű alperes egyidejűleg el nem marasztaltatott és ugyanénnek más bíróság előtt sommás végzéssel, más jogalapon történt marasztalása szerintük a kezessel szemben nem elegendő; mert az a körülmény, hogy a váltóval megerősített és váltói úton meg is ítélt követelés az A) alatti okiratba foglaltatott, a felperesi követelésnek jogalapját meg nem változtatta, sőt ebben az okiratban a váltói úton történt marasztalás következtében nyert végrehajtási jog kifejezetten fenn is tartatott, következésképen mint ez már fennebb is kimondatott, az A) alatti okirattal újítási szerződés létre nem jővén, az abban az okiratban körülirt korábbi kötelmi viszony meg nem szűnt és ez utóbbi kötelmi viszony alapján nyert Ítélet hatályát el nem vesztette, — ezzel az ítélettel tehát felperesi követelésnek kérdéses része az I. rendű alperessel szemben érdemileg eldöntöttnek tekintendő. (Kir. Curia I. G. 190/98. 1898 szeptember 14.) 664, Ha a főadós kötelezettségeért perbe vont kezes a hitelezőnek kereseti jogával szemben azzal védekezik, hogy'a hitelező nem érvényesítheti a követelést ő elle-