Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

32 nében azért, mert a főadóstól annak idején azt behajtani elmulasztotta, őt terheli a bizonyítás kötelezettsége az iránt, hogy a követelés lejártakor a lőadós vagyoni helyzete annyira kedvező volt, hogy tőle a követelés behajtható lett volna. A kezes, a hitelezőnek a főadós irányában tanúsított késedelme miatt, saját kezesi kötelezettsége alól csak akkor szabadul, ha a hitelező késedelmes eljárása egyúttal arra szolgált okul, hogy a kezes sem érvényesítheti már visszkereseti igényét a lőadós ellen. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállást 3. r. alperes T. S. az alapon támadja meg, hogy a felebbezési bíróság a bizonyítási szabályok megsértésével rótta rá kötelezettségül annak a bizonyítását, hogy a főadós I. és II. r. alpereseknek 1896. évi folyamánt a midőn a keresetbe vett 982 frt 34 kr. tőkeösszeg lejárt, 2626 frt értékű ingó vagyona volt. Ez a panasz alaptalan. Mert az elvállalt kezesség a hitelezőnek azt a jogát létesíti, hogy a kezestől a kezességi nyilatkozatból származó kötelezettsége teljesítését követeihete. Azt, hogy ez a jog bármi okból megszűnt, a kezes tartozik kifogásként érvényesíteni és bebizonyítani. Az a ténybeli, III. r. alperes részéről felhozott állítás tehát, hogy a keresetbe vett követelés lejárta idejében a főadós I. és II. r. alperesek vagyoni helyzete olyan volt, hogy akkor felperes tőlük lejárt követelését per útján behajthatta volna, a III. r. alperes kifogása alapjául szolgál, következésképen azt az 1868. évi LIV. t.-cz. 152. §. értelmében, a mely szakasz az 1893. évi XVIII. t.-cz. életbelépte után is a sommás eljárásban érvényben maradt, alperes tartozott bizonyítani. Ezenkívül III. r. alperes még azt terjeszti elő panaszképeu, hogy a felebbezési bíróság azt az anyagi jogszabályt, hogy a kezes szabadul kötelezettsége alól, ha a hitelező a követelés behajtásánál a főadós ellen mulasztást követ el, megsértette azzal, hogy jóllehet felperes követelését lejártakor a főadóstól behajtani elmulasztotta, mégis az ő kezességi kötelezettsége fennállónak mondatott ki, s jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal is, hogy jóllehet a tényállás szerint a bérlemény tárgyát az utolsó évnegyedben maga a haszonbérbeadó használta, mégis az utolsó év negyedi bér megfizetésére is köteleztetett.