Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

30 ítéletében tényként megállapítva nincs, és a felebbezési bíróság ítéletéből az sem tűnik ki, hogy felperes annak a körülménynek bekövetkeztét felhozta és bizonyítani kívánta volna. Alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezés bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy abból az okból, mert az egyik főadós, vagyis az I.-rendű alperes a kereseti követelésből 1034 frt 38 krban és ennek kamatában korábban vagy egyidejűleg el nem marasztaltatott, felperest a III. és IV.-rendű alperes ellen kereseti követelésének erre a részére nézve elutasította; mert a kereseti követelésnek kérdéses része az I. rendű alperessel szemben a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint sem korábban, sem egyidejűleg a jelen pernek adatai szerint érdemben el nem döntetett; már pedig az állandóan követett birói gyakorlat szerint a közönséges kezes ellen, a mennyiben a főadós, illetve főadósok fizetésképtelensége kimutatva nincs, marasztaló határozat csak akkor hozható, ha a hitelező követelése a főadóssal, illetve valamennyi főadóssal szemben érdemileg már korábban eldöntetett vagy egyidejűleg eldöntendő. A felebbezési bíróság ítéletének rendelkező része szerint a III. és IV. rendű alperest a kereseti követelés egy részében és nem feltétlenül, hanem csak közönséges kezesi minőségben vagyis csak az esetre, ha a kereseti követelésnek kérdéses része a főadósoktól egyáltalában be nem hajtható, marasztalta el; következésképen nem bir nyomatékkal az, hogy a felebbezési bíróság ítéletében kiterjeszkedett annak tényként megállapításába, hogy a kereseti követelésre a főadósoknak lefoglalt ingó és ingatlan vételárából mi jut; e tényállásra vonatkozóan a III. és IV. rendű alperes részéről felülvizsgálati kérelmükben előterjesztett panasz tehát már ezért tekintetbe nem vehető. Alaptalan II.—IV. rendű alpereseknek a 3 éven keresztül évi 750 hektoliter bor vételére vonatkozó panasz ; mert A) alatti okirat szerint felperes követelése egy részét elengedi az esetre, ha I. és III. rendű alperes a kérdéses bort tőle veszik, azonban az elengedés nem a kereseti követelésre, hanem felperes egyébb követelése egy részére vonatkozik, következésképen az A) alatti okirat szerint a jelenlegi per tárgyát tevő követelést a borra nézve felperes részéről netán történt lekötelezés és mulasztás nem érinti, és így a felebbezési bíróság nem sértett meg lényeges, a jelen per érdemére befolyással bíró eljárási szabályt azzal, hogy a