Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

4(S jáiarl szolgált B) a. árjegyzék tartalmaz: A szerződéinek kétségét: lenn nem hagyó tartalmával szemben néni lehet jogszerű alapjai a felperes abbeli érvelésének, hogy a szerződés aláírásakor a leieknek szerződési akarata nem annak kifejezett tartalma szerint az árlejtés.] hirdetmény alapjául szolgáló, hanem az ettől eltérő C) a. árjegyzéknek elfogadására irányult. Téves a felperesnek az a jogi következtetése, a mely szerint a" szerződés érvényes létrejöttének feltételét az annak aláírásánál közbej] járt kir. ügyészség vezetőjének a megbízójával azonos akaratában1 keresi. A kir. ügyészségnek megbízatási köre egyébre nem terjedt ki, mint a félperes jogelőde által tett ajánlat alapján a m. kir. igazságügyminister részéről tartalmára nézve már elfogadott és meghatározott szerződésnek aláiratásáta kincstárral szerződő vállalkozó által teljesíttetni. Az ennek teljesítésében eljáró kir. ügyészség vezetőjének tehát, a megbízója által elfogadott szerződés tartalmától eltérő oly szerződési akaratáról, a mely a szerződés által megállapított jogok és kötelezettségek mértékét befolyásolhatná, szónemis-lehet. Ennek megtartása és eljárása a szerződés aláírásának közvetítésénél, a szerződés által engedett jogokra nézve csak annyiban : bírhatna jelentőséggel, a mennyiben az által a kincstárral szerződő felperesi jogelőd a szerződésnek tartalmára nézve alkalmas módon megtévesztetett. Következőleg a felperes azt, hogy a kir. ügyészség vezetője a szerződés aláírásánál abban a tudatban volt, hogy a G) a. árjegyzék szolgál alapul, sikerrel csak úgy hozhatná fel e szerződés érvénye ellen, ha bebizonyította volna, hogy ez irányban őt is alkalmas módon megtévesztette. A felperes jogelődjénél esetlegesen fenforgó saját tévedésére azonban, miután ez szerződési ajánlatában kifejezetten kijelentette, • hogy az árlejtési feltételeket ismeri, s azoknak magát aláveti, a mi- > ként hogy azt a felebbezési bíróság ítéletének indokaiban a helyes jogi álláspont alapján kifejtette, sikerrel nem hivatközhatik. Az pedig a felebbezési bíróságnak ítéleti tényállásában nincs • megállapítva, hogy a felperes jogelődjét a kir. ügyészség Vezetője az árlejtési hirdetmény alapjául szolgált árjegyzékekre nézve megtévesztette, sőt a per adatai alapján az van megállapítva, hogy nem tévesztette meg. Ez a ténybeli megállapítás a perben ez irányban szolgáltatott bizonyítékok mérlegelésének képezvén eredményét, valóságára,nézve nem vizsgálható felül. Az annak helyessége ellen a felperes által felülvizsgálati kérelmében;a saját eskü alatt tett váll©-