Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

39 akkor a feleknek megegyező akarata a szerződés alapjául szolgáló árjegyzékre nézve lenn nem forogván, ennek csak az lehet a jogi következménye, hogy egyező akarat hiányában a szerződés létrejöttnek nem tartható, s ebben az esetben a felperes az általa teljesített bor- és tejszállitmányért a rendes piaczi árat lévén jogosítva követelni, ennek megállapítása végett a bizonyítási felvétel kiegészítése válik szükségessé. A felperesnek ez a panasza alaptalan. A felebbezési bíróságnak Ítéleti tényállása szerint a felperesnek jogelődje és a m. kir. igazságügyministerium jóváhagyásával a kecskeméti kir. ügyészség között megkötött Írásbeli szerződésnek a felek között nem vitás tartalma szerint a vállalkozó, az étrendbe fel nem vett italoknak árára nézve, az árlejtési hirdetménybe felvett kikiáltási árnak alapul szolgáló árjegyzék szerint nyer kielégítést. E szerint a szerződésnek világos értelme nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy a szerződő feleknek a szerződés megkötésénél az a megegyező akaratuk volt, hogy az étrendbe fel nem vett italok után, a melyek közé a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a bor és tej is tartozott, a vállalkozó a kincstárral szemben azt az árat számithatja fel, a melyet magában foglal az árlejtés alapjául szolgált árjegyzék. A felebbezési bíróság ítéleti tényállásában meg van állapítva, hogy az árlejtési hirdetmény kibocsátásánál, a melynek alapján a felperesnek jogelődje a szerződési ajánlatát a ministeriumhoz benyújtotta a kecskeméti rendőrkapitány részéről B) a. kiállított árjegyzék szolgált alapul, valamint meg van állapítva az is, hogy a m. kir. igazságügyministerium előtt a felperes jogelőde által tett ajánlat következtében az azzal megkötött szerződésnek jóváhagyásánál is a B) árjegyzék szolgált alapul. Miután a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a felperes jogelőde a szerződés megkötésének alapját képező írásbeli ajánlatában kijelentette, hogy az árlejtési feltételeket ismeri, azoknak magát aláveti, a felebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jognak szabályait, sőt azokat helyesen alkalmazta, a midőn a felperest a G) a. árjegyzékre alapított árúkülönbözetre irányuló keresetével elutasította, mert a szerződésnek, a szerződő feleknek szerződési szándékát előtüntető, világos értelme szerint a felperes a jogelődje által kötött szerződés alapján csakis annak az árnak felszámítására lehet iogosítva, a melyet az árlejtési hirdetmény alap-