Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

29 teljesítés kikötése következtében pedig ki van zárva az ajándékozásnak lényege, a mely szerint egyik fél a másiknak vagyonát bőkezűségből növelni kívánja. E szerint, miután a jogügyleteknek minősítésére nem azoknak a felek részéről történt elnevezése, hanem tartalmuk lényege az irányadó, a lélek között kötött A/a. ügyletnek mint ajándékozásnak a felperes mint ajándékozó részéről a vastag hálátlanság okából leendő hatálytalanításáról szó nem is lehet és az, mint viszterhes ügylet, a kölcsönösen fennálló kötelezettség érvényesíthetése szempontjából bírálandó meg. Megtámadja továbbá a felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak ítéletét azért, mert panasza szerint a per adatai alapján meg lévén állapítva, hogy az alperesnek őt bántalmazó cselekménye miatt, az alperes vétkessége tette lehetetlenné, hogy a felperes az alperestől az ez által részére az A/a. szerint kötelezett teljes ellátást természetben elfogadh clSSci, cl felebbezési bíróság a felperest a természetben való teljes ellátásnak megfelelő pénzbeli egyenértéknek kiszolgáltatása iránt indított keresetével annál helytelenebbül utasította el, mivel az alperes, a felperesnek íia lévén, szülőjét eltartani különben is köteles. A felebbezési bíróság ítéletének indokai szerint a felperes keresete elutasításánál abból a jogi felfogásból indult ki, hogy miután a tanúk vallomása alapján bebizonyitottnak fogadta el, hogy a felperesnek az alperestől történt állítólagos bántalmaztatásakor úgy a felperes, mint az alperes részegek voltak, ennélfogva még ha be volna is bizonyítva, a felperesnek az alperestől történt bántalmaztatása, az, a felek társadalmi állására való tekintettel, nem képezheti kellő indokát az általuk a felperes természetben való ellátása iránt kötött A/a. szerződésszerű viszony megszüntethetésének. Mely jogi felfogásból kiindulva, a felebbezési bíróság nem is bocsátkozott a felperes állítólagos bántalmaztatása körülményeinek megállapításába. Hogy pedig az alperesnek tartási kötelezettsége a felperes mint szülője irányában feltétlenül fennáll, nem jöhet tekintetbe a kereseti jog megbirálásánál, mert a felperes keresetét az alperes ellen kizárólag a szerződés által elvállalt kötelezettségére alapította. Téves azonban a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, a melyből kiindulva, a felperest keresetével Ítéletének indokai szerint elutasította.