Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)
25 alperesek a perben azzal védekeztek, hogy a haszonbérelt ingatlanon a vízszabályozási munkálatok még meg sem kezdették s az ingatlan az árvíztől nem mentesittetett s így megfelelő ellenszolgáltatást nem kaptak. A felebbezési bíróság által marasztalt alpereseknek felülvizsgálati kérelmét a kir. Guria elutasította a következő okokból: Áttérve a felülvizsgálati kérelemre, alpereseknek a miatt emelt panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett az által, hogy nem vette tekintetbe, hogy az alperesek által felperestől haszonbérelt területen az ármentesítési munkálat még meg sem kezdetett, s hogy e szerint mellőzte a kétoldalú szerződéseknél fennálló azt a jogszabályt, hogy csak az követelhet teljesítést, ki maga is a szerződésből folyó kötelezettségének eleget tesz, alaposnak el nem fogadható. A peres kérdés megbirálásánál ugyanis (hintő csak az lehet, hogy a haszonbérelt ingatlan ártéri területbe esik-e, miután pedig a felebbezési bíróság Ítéletében az első bíróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint meg van állapítva, hogy a haszonbérelt ingatlanból 363 hold 509 D öl terület az ártéri érdekeltség területébe esik' s fénykép meg van állapítva, hogy felperes erre a területre eső és a felebbezési bíróság ítéletében helyesbített összeget a szabályozó társulat pénztárába kiűzette, alperesek a haszonbéri szerződés 10. pontja értelmében a követelt szabályozási költségben helyesen marasztaltattak, mivel az idézett szerződési pont értelmeben feltétlenül, annak kikötése nélkül, hogy a haszonbérelt területen szabályozási munkálat eszközöltetik-e avagy nem? kötelezték magukat, a szóban forgó szabályozási járulék fizetéseié, tehát a szabályozási munkálat megkezdése avagy meg nem kezdése indokaitól a megtérítést meg nem tagadhatják és pedig annál kevésbé, mivel alperesek a haszonbéri szerződés esetleges felbontását abból az indokból, hogy a haszonbérelt ingatlan nem használható, nem kérték, a két oldalú haszonbéri szerződésnek joghatályában fennállása mellett pedig alperesek a szerződés egyes pontjainak teljesítését kérdés tárgyává csak az esetben tehetnék, ha a bérbe adó által a bérleménynek szerződésszerű használatában meggátoltattak volna. (Kir. Guria I. G. 184/97. 1897 szeptember 15.)
