Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

9 is követelheti, míg az eladott ingatlant nem tehermentesíti. Ezen általános szabály alól kivétel tehető abban az esetben, ha vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokba vette és birtokolja. Ugyállás: A felperes kötelezvény alapján az alperesnek eladott ingatlannak vételárát követeli az alperestől. Alperes kifogást tesz a kereseti jog ellen azért, mert az ingatlan a vételárat meghaladó összeg erejéig zálogjoggal van terhelve, s ö a vételár bírói letétbe helyezésére sem kötelezhető, mert az ingatlant birtokába nem vette, azt nem birtokolja. A felebbezési bíróság az alperest, a vételi szerződés alapján, a vételárnak birói letétbe helyezésére kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelmének a kir. Guria helyt adott s a felperest keresetével elutasította a következő okokból: A felebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva az a tényállás, hogy a felperes által a Sz. (ív.-né II. A.-nak eladott és a békaházi 422. sz. tjkvben 720. hr. sz. a. felvett ingatlan a 823 fit vételárát meghaladó jelzáloggal van terhelve, s nem vitás az, hogy a vévé) a bekebelezett terheket át nem vállalta, valamint az sem, hogy felperes a kereseti összegei a most jelzett ingatlan vételára fejében követeli. Mar pedig átalános jogszabály az, hogy az eladott ingatlanon fekvő terhekért ellenkező megállapodás nemlétében az, eladó szavatol, következéskép vevőtől a kikötött vételárat rendszerint mindaddig nem követelheti, míg az eladott ingatlant nem tehermentesíti. A most előadott általános szabály alól kivétel tehető abban az esetben, ha vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant birtokba veszi, és birtokolja, mert az eladó nem tartozik megengedni, hogy a vevő a megvett ingatlan haszonélvezetét visszteher nélkül használja: jelen esetben azonban a felebbezési bíróság által meg lévén állapítva az a tény, hogy vevő a megvett ingatlan birtokába nem lépett, és annak birtokában nincsen, egyáltalában nem forog fenn oly kivételes körülmény, melynek figyelembevételével vevőt a vételárnak birói letétbe való helyezésére kötelezni lehetne. Az erre vonatkozó anyagi jogszabályokat sértette meg tehát a. felebbezési bíróság, a midőn alpereseket a jelzáloggal terhelt ingatlan vételára fejében követelt összegnek bírói letétbe való helyezésére kötelezte, mindamellett a tény mellett, hogy vevő a megvett ingatlan birtokában nincsen, alperesek a vételárnak bírói letétbe való helyezésére sem kötelezhetők. (Kir. Curia I. G: 18:i/í>7. 1897. szeptember 2.)