Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

10 465. A ház tulajdonosa a miatt, hogy a tőle kibérelt la­kásnak menyezete, azon okból, mert a gerendák a ké­ménytől tüzet fogtak, beszakadt, a minélfogva a lakásban levő b u törne miiek megrongáltattak, kártérítéssel a bérlő irányában csak akkor tartozik, ha őt a tűzvész keletke­zésével okozati összefüggésben álló gondatlanság ter­heli. Felperes a bérelt lakás mennyezetének beégése által okozott és 152 írtra értékelt kárának megtérítése iránti keresetével helyesen utasíttatott el és e részben csatlakozási kérelmének hely adható nem volt, mert a felebbezési bíróság Ítéletében nincsen megállapítva alperes terhére semminemű mulasztás vagy gondatlanság, mely a tűzvész keletkezésével okozati összefüggésben állana, és a melyből alperest illetőleg e részben kártérítési kötelezettség keletkeznék, minthogy egymagában az a körülmény, hogy a mennyezet gerendái a kéményből tüzet fogtak s ez a tűz a mennyezet leszakadását okozta, alperesnek, mint háztulajdonosnak, kártérítési kötelezett­ségét felperesnek a tűz által okozott kárára nézve meg nem állapítja. (Kir. Curia I. G. r>87/97. 1897 szeptember 7.) 466. Igényper. Az árverésen történt vételnél, a tulajdonjog meg­szerzéséhez elegendő a leütés és a vételár lefizetése tényének igazolása, s az ekként megszerzett tulajdon­jogot a vevő egymagában annak következtében még el nem veszítheti, hogy a megvett tárgyat az árverés szín­helyéről el nem vitette, hanem a végrehajtást szenvedő birtokában hagyta. Árverési vételnél, ha a vevő a végrehajtást szenve­dőnek közös háztartásban élő leánya és az ez által meg­vett tárgyak a közös lakásban élő családtagok birtokában és használatában vannak, a vevőre hárul a bizonyítás terhe arra nézve, hogy az árveréskor oly saját vagyonnal vagy jövedelmi, illetve kereseti forrással birt, a melyből

Next

/
Oldalképek
Tartalom