Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

hanem a felek családi éleiének körülményei, sőt a lelek társadalmi és vágyom viszonyai, úgy műveltségi foka is figyelembe veendők. 5SS. 290. Ideiglenes nőtartási perben nemcsak a kereseti jog keletkezésére, hanem az annak megszűntére vonatkozó körülmények is megbirálandők, következőleg a férj nincs elzárva attól, hogy bizonyíthassa azt, hogy a nő a tartásdíjra vonatkozó jogot, időközben beállott vétkessége következtében már nem érvényesítheti. ."Í88. 391. A férj, a ki nejét házától eltiltván, a házas együttélés megszakításának okozója volt s mindaddig, míg tettét meg nem bánva nejét a visszatérésre fel nem hívta, nejének a tartásdijat megfizetni köteles. í>88. 291. A férj, az ő marasztaltatását kimondó olyan ítélet alapján, a mely utóbb feloldatott, bizonyos ideig nejének a tartásdíjösszeget kifizetvén, a kifizetett tartásdíj tulajdon képen a nőt férje házánál megillető természetbeni ellátás egyenértékének, nem pedig tartozatlan fizetésnek tekintendő, s így azt a férj többé vissza nem követelheti. .">H8. 291. Ha a férjet a neje irányában ideiglenes tartásdíj fizetése iránti kötelezettség terheli, a férjnek halála után az ennek életében még lejárt tartásdíj összeg megfizetése iránti kötelezettség, mint hagyatéki teher, az örökösökre átszáll. 5!>7. 322. A házastársak között kötött az a szerződés, a mely egyfelől a házassági elválásba való beleegyezésüket foglalja magában, de másfelől vagyoni viszonyaikat az elválásba való beleegyezésével függetlenül rendezi, a vagyoni viszonyok rendezése, illetőleg a nőtartási igényt szabályozó részében érvényesnek tartandó. 027. 375. Az ideiglenes nőtartás iránti perekben kifejlődött törvényes gyakorlat szerint, habár merülnek is fel a házasfelek között oly tények, melyek az egyik vagy másik félnek a különélésre jogos okot szolgáltatnak, ezek a tények, ha megtörténtük után a házasfelek az életközösséget folytatnák, újabbi különélés megkezdése esetén egymagukban véve nem vehetők tekintetbe. ÍJÍÍ7. 392. XVII. A PÉNZÜGYI ÉS ILLETÉKÜGY] JOGSZABÁLYOK. A peres felek a közöttük létrejött ingatlanra vonatkozó vételi szerződésaek megkötésekor, a jogügylet után fizetendő vagyonátruházási illetéknek közülök melyik által és mily arányban leendő viselését előzetesen meg nem határozván, hanem ennek eldöntését kifejezetten a peres útnak tartván fenn, az illeték, mint a kétoldalú jogügylet megkötéséből kifolyó és azzal járó teher közösnek tekintendő, következőleg, a mennyiben azt a felperesek mint vevők kifizették, annak felerészben való megtérítését eladóktól követelni fogak van. 517. 126.