Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

LI létre, az eladd a vételár után kikötött kamatot, az egyes vételárrészletek ese­dékességére tekintet nélkül és ezektől függetlenül követelhette, következőleg a vételárhátralék után követelt s általa évenként önállóan érvényesíthetett kamat elévül, ha azt három esztendő alatt nem követelte. Ő75. 2G7. A törvénynek a kainatelévülésre vonatkozó rendelkezése nem nyerhet alkalmazást olyan esethen, a mikor a szerződésijén bizonyos meghatározott időtől járó kamat nincs kikötve és a hitelező a kamatot nem szerződésileg tör­tént kikötés következtében, hanem a tőke megfizetésére kikötött idő eltelte okából, tehát mint késedelmit követeli, s a mely mint ilyen a tőkének bepere­sítése előtt külön nem volt követelhető. ,">7(í. ^08., (514. 349. A hitelező hátralékos kamat iránt követelést nem érvényesíthet, ha tőkekövetelését adósától felvette, s ugyanakkor kamat iránti követelését kifeje­zetten fenn nem tartotta, 341. A hitelezési ügylet fogalma alá nem csupán a kölcsön, hanem tekintet nélkül a jogczímre, minden adott halasztás, tehát a vételár hitelezése és álta­lában a pénzértékű szolgáltatások iránt létrejött mindazok a kétoldalú szerző­dések is tartoznak, melyeknél a felek egyező akarata szerint, az egyik szerződő félnek azonnali szolgáltatásával szemben a másik fél ellenszolgáltatásának el­halasztása fordul elő. (511. 341. Az adós késedelmi kamat fizetésére csak akkor kötelezhető, ha a hitele­zőtől követelése használatát, a kikötött időn vagy a birói megintés napján túl jogtalanul megvonta, ennek az esete fenn nem foroghat akkor, a mikor az a betéti könyv, a melyet a kötelezett visszatartott, s a melynek kiadására köte­leztetett, nem valóságos betétről, hanem csakis a jogosított személyes hitelére állíttatván ki, az abban kitüntetett érték után kamat sem járt. (>2(». 37.'!. Ha a felek között eredetileg meghatározott mennyiségű kukoricza szál­lítása iránt vételügylet jött létre, a vevő azonban a vétel tárgyal át nem adván, okiratilag arra kötelezte magát, hogy a kukoricza helyett későbbi határidőben ugyanoly mennyiségű búzát fog szállítani, ez az utóbbi ügylet tulajdonképen nem újabban létesített vételi ügyletet, hanem az eredetileg kötött vételi ügy­letből kifolyólag a kötelezettség nem teljesítése okából úgy a szerződés tárgyá­nak, mint a kötelezettség teljesítése idejének átváltoztatásával lényegileg hite­lezést képez, ennek érvényesíthetése tekintetében pedig döntő befolyással bir az is, hogy a hitelezőnél fenforgó vagyoni előny meghaladja-e és mennyiben azt a kamatlábot, a melynél többet a biró a törvény alapján nem Ítélhet meg ? 642. 399. 10. Az Ítélt dolog (res juclicafa). A már lefolytatott perben hozott marasztaló ítélet után kifizetett vételár, tartozatlan fizetés czímén is csupán perújítás útján követelhető vissza, annak önálló keresettel történt érvényesítése ellen tehát az itélt dologra alapított ki­fogás sikerrel ellenvethető. 61 3. 347. d*

Next

/
Oldalképek
Tartalom