Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

XXXVI köteles, következőleg ilyen esetben úgy a koczkázat, mint a biztosítási díj egyformán megosztható. 606. 333. Ha a peres felek az egymás között létesített jogügyletre nézve, a megkötött szerződésben a budapesti árú- és értéktőzsde szokványait minden eshetőségre jogérvényesnek elismerték, ezáltal e szokványoknak alkalmazása a szerződés kikötött feltételét képezvén, nincs attól függővé téve, hogy a jogügyletből keletkező vitás kérdés iránt a per az illető tőzsdebiróságnál indíttatik meg. 623. 368. Uj tőzsdei szokványok életbe léptetése esetén is a szerződés megkötése idejében érvényben állott szokványok alkalmazandók 623. 368. Ha a vételi ügylet kifejezetten az eladónak saját jövendő termésű gabonájára jött létre, a szerződés érvényes, de azzal a jogi jelentőséggel bir, hogy az eladó a vevőnek a tényleg termettnél többet nem köteles átadni. 636. 389. XI. AZ IPARTÖRVÉNY. (1884: 17. t.-cz.) Az üzletvezetőnek főnöke ellen, a szolgálati viszonyból kifolyólag fennálló kölelezettség teljesítésére irányuló igénye első sorban az iparhatóság által bírálandó meg. 506. 103. XII. A BOR- ÉS A SÖRITAL-ADÓRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK. A mennyiben a felek az italmérési jog gyakorlatának bérbeadásánál abban állapodtak meg, hogy az italmérési jogot a községben más mint a bérlő ne gyakorolja, ez a kikötés a szerződésnek nem bontó feltételét képezi, hanem a szerződés tárgyának meghatározására vonatkozik. 652. 421. XIII. AZ OSZTRÁK POLGÁRI TÖRVÉNY. Az 0. P. T. 163. §-ának alkalmazása. 648. 413. Az 0. P. T. 1480. §-ának alkalmazása. 648. 413.