Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

XXI A bíróság nem köteles az ügyfél esküjével való bizonyítás felvételét foganatosítani, ennek mellőzése miatt tehát panasz sikerrel nem emelhető. 557. 223. A bíróság nem sértett meg jogszabályt az által, hogy mellőzte az olyan tanúbizonyításnak felvételét, a mely annak következtében, mert a bizonyítatni kívánt ténykörülmények, a per egyéb adatai alapján már valóknak fogadtattak el, feleslegessé vált. 558. 224. Az ügy eldöntésére nem lényeges körülményre kihallgatott tanú vallomásának mellőzésére az indokolás hiánya, a felebbezési bíróság ítéletének feloldására elegendő alapul nem szolgálhat. 548. 200., 645. 408. A felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, a midőn a járásbíróságnak ítéletét egyszerű utalással annak indokolására hagyta helyben. 5Í52. 162., 61 í). 359. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el, a midőn Ítéletében a tényállást, az alpereseknek olyan szóbeli felebbezési kérelme alapján állapította meg, mely ezeknek írásbeli felebbezése tartalmától eltér, a nélkül, hogy az alperesek ellentétes állításaikra nézve netán felhozott adatokat feltüntette, jelentőségük szerint méltatta, és azokat az okokat tüzetesen előadta volna, hogy miért nem fogadta el az alpereseknek Írásbeli felebbezésében foglalt tényállításokat, tényállásnak alapjául. 564. 237. A házastársak között kötött vételi ügyletnek tanúkkal való bizonyítása sikerre nem vezethet s így ez irányban a tanúbizonyítás felvételének mellőzése lényeges eljárási szabály megsértésének nem tekinthető. 560. 249. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el akkor, a midőn olyan esetben, a mikor a felperes kereseti jogát az alperessel létrejött olyan jogügyletre alapította, a mely közöttük írásba foglalva lett, a kereseti jogügyletet jogilag minősítette a nélkül, hogy magát az okiratot bekivánta és megtekintette volna, mert az irásba foglalt jogügylet jogi természetének megbirálásánál első sorban az okirat tartalma az irányadó. 571. 254. A kár mennyiségének megállapításánál a bíróság a szakértőknek véleményéhez kötve nincs és a szakértők véleményének kivétele esetén is legjobb belátása szerint határoz, következőleg a bíróság jogszabálysértést nem követett el, hogy a szakértők véleményének kivétele mellett a kár mennyisége tekinteíében a felperest eskü alatt kihallgatta és a kártérítési összeget, ennek eskü alatti vallomása alapján állapította meg. 587. 289. Az adásvételi szerződés színlegességét nem zárja ki az, hogy a vétel tárgyául kijelölt ingók a vevőként szereplő fél részéről tényleges birtokba vétettek, a tényleges birtoklás bizonyítására ajánlott tanúbizonyítás felvételének mellőzése tehát, az ügy érdemi eldöntésére befolyással nem bírhatván, lényeges eljárási szabálytalanságnak nem tekinthető. 589. 296.