Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

115 Ítéleti tényállásában nincs megállapítva, hogy felperes előzőleg is állította volna a jelzett kifejezés téves voltát, és megállapíttatni kért volna oly tényeket, melyekből azt lehetne következtetni, hogy felperes csakugyan az illető ingatlan birtokát engedte volna át alperesnek, ily irányú ténybeli kifogást pedig felperes a felülvizsgálati eljárásban nem érvényesíthet, mivel a S. E. T. 197. §. értelmeben a felülvizsgálati eljárásnak a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szolgál alapul. A jelzett kifejezésnek téves volta magából az okiratból ki nem tűnik, és abból más czélzatra, mint a minőt felek az okiratban kifejeztek, következtetés nem vonható, minthogy a használt kifejezés épen nem azonosítható a birtoklás átengedésének fogalmával. A felhozottakra figyelemmel tehát nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság az által, hogy az A) a. egyesség tartalmából azt állapította meg, hogy az alperesnek tényleges birtoklása nem az A) a. egyességen alapul, miután pedig a S. E. T. 1. • §. 5. b) pontján alapuló kereset szorosan csak azokra jogviszonyokra alapítható, mely jogviszonyok ebben a pontban vannak érintve, a felebbezési bíróság helyes jogi álláspontot foglalt el abban, hogy felperes nem bizonyítván azt, hogy alperes birtoklása a S. E. T. 1. §. 5. I) pontjában felsorolt jogczímek valamelyikén alapul, felperes arra pontra alapított keresettel alperestől az ingatlanok visszabocsátását nem követelheti. E mellett az álláspont mellett nem lehetett a felebbezési bíróságnak feladata annak további bírálatába sem bocsátkozni, hogy alperes a zárlat foganatosítása előtt mi czímen volt a kereseti ingatlan birtokában, és hogy e czím érvényes-e? s hogy alperes birtoklása az osztr. ptk.-nek felperes részéről felhívott 309. és 316. §-aiban foglalt meghatározásokba ütközik-e? mivel az ingatlanra vonatkozó dologi jogok a többször idézett l) pont értelmében ebben a perben elbírálást nem nyerhetnek. Ezekből folyólag nem képezheti felülvizsgálati kérelem alapját azt sem, hogy a felebbezési bíróság nem találta megállapíthatónak azt, hogy alperes birtoklásának időtartama csak visszavonásig terjed. (Kir. Curia I. G. 237/97. 1897 október 20.) 512. A vevő részéről, a szállításban késedelmes eladó irányában érvényesíthető kárigény alapjául szolgálható 8*