Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

114 utóda, vagy kitől az alperes ideiglenes birtoklási jogát származtatja, azonban az azon a szakaszponton alapuló kereset csak azokra a jogviszonyokra alapítható, mely jogviszonyok ebben a pontban érintve vannak. (S. E. 1. §. 5. 1) p.) Az egyezségi okirat tartalma alapján annak a kérdésnek eldöntése, bogy a felek akarata az ingatlan bérjövedelem beszedésének vagy annak birtoklásának átengedésére irányult-e? a felülvizsgálatnak tárgya. (S. E. isr>. §. a) p.) — Erd. e. Nem alapos ugyan a felebbezési bíróságnak az elsőbiróság ítéletéből elfogadott az az érvelése, hogy a S. E. T. 1. §. 5. I) pont ja alapján keresettel csak az a fél élhet, ki előzőleg az illető ingatlan tényleges birtokában volt, mert az idézett törvényszakasz a kereset indíthatásának feltételéül nem a felperes előző birtoklását, hanem azt a tényt írja elő. hogy az alperes birtoklása csak határozott időtartamra, felmondásra vagy visszavonásig használatul terjedhető birtoklásra vonatkozó jogügyleten alapuljon, s így, ha alperes birtoklása tényleg ily jogügyleten alapul, a birtoklás megszüntetését az is kérheti, ki a birtoklást átruházónak jogutóda, vagy kitől alperes ideiglenes birtoklási jogát származtatja, mindamellett felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni nem lehetett, mert a kereset alapjául A) a. bemutatott, és az 1890. évi november 18-án kelt közjegyzői okiratban foglalt egyesség nem arra nézve tartalmaz megállapodást peres felek között, hogy felperes a kereseti ingatlanokat alperesnek birtoklásába bocsátja, hanem arra nézve, hogy szinten felperes 11,200 frttal alperesnek adósa, s felperes addig, míg a fizetésre külön meghatározott feltétel bekövetkezhetik, 500 frtban meghatározott évi kamatot tizet alperesnek, s továbbá, hogy ennek az 500 frt kamatnak kielégítése czéljából az 1891. évre engedményezi, a turi 2., 62. és 100 sz. telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanok bérjövedelmét. Felperesnek a felülvizsgálati tárgyaláson felhozott az az ervelése, hogy az A) egyesség szövegébe csak tévedésből jutott he a különben is helytelen az a kifejezés «engedményezi az ingatlanok haszonbérjövedelmét», a mennyiben a telek tényleges akarata nem a bérjövedelemszedésnek, hanem magának a birtoklásnak átengedésére irányult, elfogadható nem volt, mert a felebbezési bíróság