Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

99 nyitó felet hallgatja ki eskü alatt és bocsáthatik vallomásának eskü alatt való megerősítésére, azt pedig a bíróság a S. E. 99. §. rendelkezéséhez képest a S. E. 04. szabályai szerint a bizonyító fél vallomásának szabad mérlegelése alapján itéli meg, hogy az ez által állított ténykörülmény valóságára nézve mily befolyást gyakorol az ellenféltől az eskü letételének megtagadása. E szerint, mintán a felebbezési bíróság az eskü alatt kihallgatott alperestől az eskü letételének megtagadása következtében esküre bocsátott felperes vallomása által bizonyítottnak fogadta el az alperes közösülés)' tényét, ebbeli meggyőződésének eredménye annak helyességére nézve felül nem vizsgálható. (Kir. Guria 1. G. 282/97.4897 október 13.) 504. Az ideiglenes nőtartás iránt indított perekben, mintán ezek a házassági, mint ügybiróságlioz utasítva nincsenek, a birói illetékességi kérdésében hozott másodbirói határozat felülvizsgálattal meg nem támadható. (1881 : 59. t.-ez. 59. 4. p.) Az ideiglenes nőtartás iránti igény alapjának megbirálásánál nem alkalmazható a házassági jogról szóló törvény 90. és 102. §§-ainak rendelkezése. (1884: 31. t.-ez. 90. és 102. Ügyállás: A felperes nő ideiglenes tartás iránt keresetet az után indílott a férje az alperes ellen, miután ez ellenében a válópert már megindította. Alperes érdemi védekezése mellett pergátló kifogással élt azon okból, hogy a válóper folyamatba tétele után sommás úton külön, ideiglenes tartás nem követelhető. Érdemi védekezése r endén a tartási összeg iránti igény megítélése kérdésének alkalmazandónak állította az új házassági jogról szóló törvény 90. és 102. §§-aiban foglalt elveket. A felebbezési bíróság által marasztalt alperesnek felülvizsgálati kérelmét a kir. Guria is elutasította a következő okokból: A birói illetékesség kérdésébén azoknak az eseteknek kivételével, melyekben a rendes birói illetékességtől eltérésnek helye nincsen, a másodbiróság végérvényesen határoz, jelenleg azonban ez a kivételes esel fenn nem forog, mert az 1894:: XXXI. t.-ez. által a nőnek ideiglenes tartására vonatkozó s a bírói gyakorlat által megállapított szabályok hatályon kívül nem helyeztettek, es az ideiglenes 7*