Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

98 nyéket, a melyeket a tanú által bizonyítani kívánt, a iiiinck következtében a tanúk csupán egyéni véleményüket nyilváníthatnák, <le bizonyságot nem tehetnének. (S. E. 82. A bíróság a bizonyító fél vallomásának szabad mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az ez által állított ténykörülmény valóságára nézve mily befolyást gyakorol az, ha az eskü alatt kihallgatott elleniéi az eskünek letételét megtagadta. (S. E. ÍM)., 64, §§.) Ügy állás: A felperes törvénytelen gyermekének tartásdíja iránt perelvén az alperest, s ez tagadván, hogy a felperessel közösült, a bíróság elrendelte mindkét felnek eskü alatti kihallgattatását, első sorban azonban a felperesnek, mint bizonyító félnek ellenfelét, az alperest hallgatta ki. Az alperes eskü alatti kihallgattatása után az eskü letételét megtagadta, a mire a bíróság a felperest hallgatta ki eskü alatt. A felperes esküre bocsátása előtt az alperes tanúit kérte kihallgattatni arra, hogy felperesnek mással volt viszonya és hogy erkölcstelen életű volt. Tanúi kihallgattatván, miután ezek mit sem tudtak, az alperes arra, hogy felperes feslett életű, újabb tanúkra hivatkozott. A bíróság azonban ezeket már nem hallgattatta ki, hanem felperest megesketvén, az alperest marasztalta. Az alperest felülvizsgálati kérelmével a kir. Curía elutasította a következő okokból: Az alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott panaszai alaptalanok. Mert a felebbezési bíróság az által, hogy mellőzte az alperes által a felperes feslett életmódjának kimutatása czéljából felhívott tanuknak kihallgattatását, jogszabálysértési fi nem követett, meri a S. E. lí)7. ^. szerint irányadó ítéleti tényállása szerint alperes azokat a ténykörülményeket, a melyeket tanú által bebizonyítani kiváut, tüzetesen meg nem jelölte, arra nézve pedig, a minek igazolása végett az alperes a tanuknak kihallgattatását kérte, jelesül a felperes feslett életmódjára nézve általánosságban, a tanuk csupán egyéni véleményüket nyilváníthatnák, de bizonyságot nem teltetnének. Mert a felebbezési bíróság a közösülés tényé re nézve a felperes eskü alatti kihallgattatása és ennek eskü alatt tett vallomásának bizonyítékul elfogadása áltál kötelező bizonyítási szabályi meg nem sértett, minthogy ;i S. E. 96. §•, megadja a bíróságnak a jogot arra, hogy lm a bizonyító lel ellenfélé eskü alatt történt kihallgattatásánál telt vallomását esküvel megerősíteni vonakodott, a bi/.o-