Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

94 nemzette, egyáltalán nem forog fenn törvényes ok arra nézve: hogy felperesnek kereseti joga meg ne állapíttassák és az ajánlott bizonyítékok alkalmaztatván, I. r. alperes, kinek ellenében felperes keresetét fentartja, ennek értelmében marasztaltassék. Felperes panasza alapos. A félebbezési bíróság ugyanis felperest, a házasságon kívül született gyermekének tartására I. r. alperestől követelt díj fizetésére irányzott kérelmével abból az indokból utasítja el, mert felperes az elsőbiróság előtti eljárásban maga jelentvén ki azt: hogy miután a gyermek fogamzásának vélt időszakában úgy I. r., mint 31. r. alperessel közösült, így nem tudja azt, hogy a gyermek melyik alperestől származott; felperesnek ez a jogi kijelentése a félebbezési eljárásra is kiható és vissza nem vonható, és mert ezen kijelentés következtében nem levén megállapítható az, hogy a gyermek nemzője melyik alperes; felperes most már, habár keresetét 33. r. alperes ellenében le is tette, a gyermek eltartását I. r. alperestől sem követelheti. A félebbezési bíróság azonban téves szempontból indul ki akkor, mikor felperesnek az elsőbirósági eljárásban tett szóban forgó kijelentését jogi kijelentésnek minősíti; mert ez a kijelentés ténybeli, és minthogy felperes keresetének jogalapját 1. r. alperes irányában meg nem változtatta, a S. E. 33. §. 1. pontja értelmében felperes csak jogával élt, a midőn a keresettel érvényesített és meg nem változtatott jogalapot alkotó tényeket kiigazítva a ténybeli előző előadásától eltérő újabb állítást tett. Tekintve pedig, hogy a félebbezési bíróság a kereseti kérelmet egyedül a most jelzett téves szempontból — és a nélkül bírálta meg, hogy a kijavított kereseti előadásra vonatkozó tényállásnak további tárgyalásába bocsájtkozott volna, — és tekintve, hogy az ügy jelen állásában érdemileg megnem bírálható, és pedig annál kevésbbé, mivel az a kérdés, hogy birhat-e s mily befolyással a kereseti jog megállapítására az a körülmény, hogy felperes a gyermek fogamzásának vélt időszakában esetleg másokkal is közösült, csak az ügy érdemére vonatkozó egész tényállásnak felderítése után dönthető el: — a félebbezési biróság Ítélete s a S. E. 208. és 167. §-ai rendelkezésének megfelelően feloldandó, s ugyanaz a 204. §. értelmében újabb szabályszerű eljárásra és a perköltségre is kiterjedő újabb határozathozatalain utasítandó volt. (Kir. Curia 1. G. 266/97. 1897 október 12.)