Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

89 lvöltsé<j összegének megállapítása azonban ténykérdést képez. (S. E. a) p. és 1-97. $.) * UgyáUás: A felperes, a ki most már férjes nő, a férjhezinenetele előtti időben született törvénytelen gyermekének tartásdíját, a múltra és a jövőre is kihatőan érvényesíti az alperes, mint természetes atya ellen. Az alperes tagadja, hogy a gyermek atyja lenne, de ez esetben is annak következtében öt terhelő összes kötelezettségének teljesítése által mentesült, miután még a keresetindítás előtt több ezer frtot adott a felperesnek. Másfelől a felperesnek másokkal történt közösülése is kifogást alapítván, ez irányban a bizonyítás felvételét kéri. A felebbezési bíróság úgy a múltra, mint a jövőre nézve a gyermek 14 éves koráig kötelezi az alperest havi 20 frt tartási díjnak megfizetésére. Mindkét fél él felülvizsgálattal. Felperes a tartásdíj összegének felemelését kéri, s a tartás kötelezettségét a birói gyakorlatra hivatkozással a gyermek 16-ik életévéig kiterjeszteni. Alperes a kereset elutasítását kéri. A kir. Guria alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva, a felperest keresetével •a kereset indítását megelőző időtartamra követelt tartásdíj összegre nézve elutasította. Másfelől a felperes felülvizsgálati kérelmének részben szintén helyt adott s a kereset indításának napjától kezdve havi 40 frt tartásdíjat itélt meg. Egyebekben mindkét peres felet felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Az alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott azok a panaszai, a melyeket a felperes törvénytelen születésű gyermeke természetes atyaságáriak elismerése és az ebből kifolyólag őt terhelő tartási kötelezettségnek általánosságban történt megállapítása ellen felhozott, alaptalanok. Mert a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt az által, hogy mellőzte az alperes által a másokkal való közösülés kifogásának bizonyítása végett felhívott tanúknak kihallgatását, mert joggyakorlatunk szerint ez a kifogás csak azzal az anyával szemben érvényesíthető sikerrel, a ki feslett életmódot folytat. A felebbezési bíróság azonban Ítéleti tényállásában, mely a S. E. 197. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, a felperesnek családi viszonyai a fogamzási időszakban és az azt megelőző időben feiiforgott életviszonyai, az alperesnek a felperessel fennállott benső viszonya, a felperes irányában tanúsított maga* tartása alapján, a felperesnek olyan életmódját állapította meg, a mely mellett, a jog szabályainak helyes alkalmazásával-vont le jögi * Láád az előző szára alatt között 'határozatot. ' >" •