Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

Ss 500. A törvénytelen gyermek tartása iránti perben, a másokkal való közösülésre alapított kifogás anyagi alappal nem hirhal oly esetben^ a mikor a feslett életmódnak folytatása az anyánál, a megállapított tény körűiméinyékre tekintettel, kizártnak tartandó. Habár a természetes atya vagyoni képessége befolyással bir á tartásdíj mennyiségére, de vagyonának részletezése nem lehet lényeges, e szerint a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy az alperes léi millió forint értékű vagyonnak tulajdonosa, csak olyan értelemben bírhat jelentőséggel, a mennyiben az az alperesnek nagyobb mérvű vagyonosságát tünteti elő. A természetes atya, az anyának a kereset indítása előtt teljesített pénzfizetés által, a törvénytelen gyermeke tartása iránt őt terlielő kötelezettség alól magát nem mentesíthette.* A mennyiben az anya a természetes apa irányában gyermekének a múltra terjedő tartásdíjában olyannak megtérítését követeli, a melyet a sajátjából ő teljesített, a természetes atyja által teljesített pénzfizetés esetén a a vélelem a mellett szól, hogy a természetes atya az anyát a múltban teljesített tartásdíjra nézve elégítette ki. A nemzőnek elismert atya, ha arra vagyoni állapotánál fogva képes, első sorban köteles törvénytelen gyermekének szükséges ellátásáról gondoskodni.** Arra nézve, hogy a természetes atya törvénytelen gyermekének tartásdíja megfizetése iránti kötelezettsége a gyermek 16-ik életkoráig terjedne, a birói gyakorlat által megállapított jogszabály nines.*** A perköltség viselésének kérdése jogkérdést, a per* Lásd II. kötet 57. és 438. lapokon közölt határozatokat. ** Lásd II. kötet 196. lapon hasonló kijelentést. *** Lásd I. kötetben 34. lapon és a II. kötetben 89. lapon közölt határozatokat.