Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)
83 peres a keresetet a tárgyalás kezdetén fel nem emelte, s a tartásdíj iránti követelést a kereset beadása előtti időre ki nem terjesztette Minthogy pedig e szerint a gyermek születésétől a kereset beadásáig esetleg követelhetett tartásdíjra nézve a kereseti kérelem, ha nem is hiányos, de minden esetre homályos, a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn a S. E. T. 26. és 37. §§-ainak rendelkezése ellenére a kereset homályos részének felvilágosítása iránt nem intézkedett s a keresetet egyoldalúan ekként értelmezte, mintha felperes a tartásdíjat a gyermek születésétől kezdődően kérte volna megítéltetni. Ez alaki szabálytalanságtól azonban a jelen esetben el lehetett tekinteni, s ez irányban a felebbezési bíróság ítéletét meg kellett változtatni: mert a törvénytelen gyermek tartása iránti perben a keresel beadását megelőző időben felmerült, és az anya által teljesített tartás értékének megtérítését az általános bírói joggyakorlat szerint az anya csak akkor követelheti, ha kimutatja, hogy ebbeli igényenek érvényesítésében tőle nem függő körülmények által gátolva volt, vagy hogy a kereset indításánál A-aló késedelmeskedés a természetes apának ténykedésére, vagy ennek személyi viszonyaiban fekvő okra vezethető vissza ; felperes azonban ily körülmények fenforgását nem is állítván, az a kereset előtti időre tartásdíjat jogszerűen nem igényelhet. Sérelmesnek mondja továbbá alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletét azért is : mivel a felebbezési bíróság a másokkal való közösülés kifogását is mellőzve, a természetes apaságra Aronatkozó jogalkotó tényeket jogszabály megsértéséArel alapította meg; és mivel a tartásdíj összege jogszabály megsértéséArel állapíttatott meg. E panaszoknak azonban nincs megállható alapja ; mert megjegyezve azt, hogy a másokkal való közösülés tényéből merített kifogásnak csak akkor van helye, ha a nő feslett életet folytatott, a felebbezési bíróság azonban oly tényeket, a melyekből felperes leányának feslett életét alaposan kÖA'etkeztetni lehetne, meg nem állapíttatott; és megjegyezA'e azt is, hogy a felülvizsgálati kérelemben felhívott újabb bizonyítékok a S. E. T. 197. §-a rendelkezésénél fogva figyelembe nem Aehetők Aoltak, a felebbezési bíróság az alperes közösülésére vonatkozó ténymegállapításánál, a 6*
