Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

létrejöttének alapját képező tényállását nem is alapította a felperes eskü alatti vallomására, hanem kizárólag a tanúk vallomásaira. Az által pedig a felebbezési bíróság kötelező bizonyítási szabályt nem sértett meg, hogy az alperesnek eskü alatti kihallgattatását mellőzte, mert a bíróság a S. E. 95. és 9G. §§. szerint általában csak jogosítva van, de nincs kötelezve az ügyfél esküjével való bizonyítási módot alkalmazni és ennek a 95. §. szerint csak döntő ténykörülményre nézve, más bizonyíték hiányában vagy a bizonyíték kiegészítése esetén van helye; a felebbezési bíróság pedig ítéleti tényállása szerint a kölcsönügylet létrejöttére nézve a tanúvallomásokat fogadta el bizonyítékul. (Kir. Curia I. G. 232/97. 1897 október 8.) 497. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követ el, ha a kereseti kérelem bomályossága esetén, annak felvilágosítása iránt nem intézkedett, s a keresetet egyoldalúan értelmezte. (S. E. 26., 37. §§.) Az alaki szabálytalanságtól el lebet tekinteni, ha az az ügy érdemi megbirálását nem gátolja. (S. E. 185. §. e) pont.) A törvénytelen gyermek tartása iránt érvényesített igénynyel szemben, a másokkal való közösülés tényéből merített kifogásnak csak akkor van helye, ha a nő feslett életet folytatott.* Az ügyfél esküjével való bizonyításnak szabályai. (S. E. 96. '§.) Annak a megállapítása, hogy a tartásra kötelezett vagyoni viszonyainak megfelelően mily összegben köteles a tartásdíjat megfizetni, ténykérdés.** (S. E. 197. §.) Az 1897 február hó 3-án felvett jegyzőkönyvi keresetben felperes a tartásdíjat minden közelebbi időmeghatározás nélkül csak általánosságban kérte megítéltetni, s a tényállás szerint fel* Állandó gyakorlat. Lásd II. kötet 193., 248., 410. lapokon. ** Szintén állandó gyakorlat. Lásd II. kötet 315., 351. és 377. lapokon közölt határozatokat.