Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

62 alperes ellénében mily összeg erejéig kérheti joggal s mily összeg erejéig az I. r. alpereshez a S. E. T. 56. §. értelmében csatlakozottnak tekintendő IV. és V. r. alperes ellen, a mennyiben annak ellenére, hogy a felebbezési biróság ítéleti tényállásából kivehetően I. r. alperes nemcsak felperes követelésének alapjául szolgáló kötelezvényeknek, hanem a zálogjogi bejegyzés alapjául szolgáló átkebelezési engedélynek valódiságát, s így nem csak a követelés valóságát, hanem a zálogjogi bejegyzés jogérvényességét is kifogásolta, és azonfelül a követelésnek a keresetben felszámított tőke és járulékokban való fennállását is tagadásba vette, mégis alperes eme kifogásaival szemben a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállásban egyszerűen arra ;i kijelentésre szorítkozott, hogy alperes az említett okiratokat aláirta, éfogadta, a nélkül azonban, hogy azokat az indokokat, melyek eme meggyőződését előidézték, a S. E. T. 64. és 121. §. b) pontjához képest tüzetesen előadta volna, másrészt csupán azt űllapitotta meg, hogy felperes követelése 1884. évi deczember Hl-én tőkében 560 frtot tett ki, de határozottan meg nem állapította, hogy a felperest illető összeg meghatározása minő számítás eredményen alapszik, illetve a követelés a kereset beadásakor, mely tőke és kamat erejéig állott fenn : a felebbezési biróság ítélete t az J., IV. és V. r. alperesre nézve a S. E. T. 204. alapján feloldani és a felebbezési bíróságot az említett alperesekkel szemben, szükség eseten ;i S. E. T. 177. §-hoz képest szóbeli tárgyalás tartásával, ;i tényállásnak minden irányban szabályszerű megállapítására és a per összes és a felülvizsgálati eljárásban felmerült fenébb megállapított költségei ki által való viselésének kérdésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasítani kellett. Áttérve a felülvizsgálati kérelemnek Á. F. és neje II. és III. r. alperesekre vonatkozó részére, ebben az irányiján azt panaszolja felperes, hogy a felebbezési biróság helytelenül jelentette ki azt, hogy felperes a jelzálogos követelesere nézve, ezeknek a/, alpereseknek tulajdonát képező jelzálogos ingatlan értékéből 28í) frt 28V2 kr. erejéig már részkielégítést nyert, az által, hogy alperesek által felperes személves adósaitól vett jelzálogos ingatlan után fizetendő volt 337 frt 50 kr. vételár felperes javára jelzálogos követelésének kielégítésére végrehajtás útján lefoglaltatván, alperesek a lefoglalt vételárból hat hetedrészt, vagyis 289 frt 28Va krt a végrehajtó bírónál lefizettek, és ennek következtében helytelenül állapította meg a felebbezési biróság, felperes kielégítési jogid csak a