Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

56 rendes birói illetőség ellen felhozott pergátló kifogásnak a felülvizsgálati eljárásban is hely adandó. (S. E. 27. §. 1. p. és 9. bekezd., 1885:23. t.-ez. 11., 40. és 150. §$. és 189t>:2<>. t.-cz. 54., 57. §§.) Ügy állás: A felperesek, kik vízi inalom bérlők, az alperest, a ki a folyónak, a malmokon felőli részénél egyik oldalról parttulajdonos, beperelték kártérítés iránt, abból az okból, mert az alperes az által, hogy marháit a folyó medrében itatta, szekerekkel oda behajtott, s egyéb vízrendészet elleni cselekményeket is elkövetett, a folyó partját megrongálta, a minek következtében a víz a parton keresztül kifolyt, s a folyó a medrétől eltérő más irányba terelődött, s a felperesek malmai üzemének folytatásához szükséges elegendő vízhez nem jutván, károsodást szenvedtek. Az alperes első sorban pergátló kifogással élt az elsőbiróság előtti eljárásban, mert az ügy nem birói útra tartozik, s a felperesek tőkekártérítést csak abban az esetben követelhetnének, ha előzően közigazgatási úton megállapíttatik, hogy az alperest vízrendöri kihágásnak elkövetése terheli. Ezenfelül az alperes felhozta, hogy a víz az ő szabad rendelkezése alatt áll, s hogy az a partnak azon a részén folyt el, a melyen a partot nem ő köteles fentartani. Az elsőbiróság helyt adott a pergátló kifogásnak, a felebbezési bíróság azonban az ügyet a rendes birói útra tartozónak mondván, érdemben is hozott Ítéletet s az alperest a kárösszegben marasztalta. Az alperes felülvizsgálati kérelmére a kir. Guria a pergátló kifogásnak helyt adván, feloldotta a felebbezési bíróság ítéletét s a további eljárást megszüntette a következő okokból: Felperesek kártérítési keresete arra alapíttatott, hogy alperes a bodajkí folyóvíz-partot ökreinek itatása, igás szekereinek áthajtása és egyéb vízrendészeti szabályokba ütköző tényei által megrongálván, tartozott volna a partot helyreállítani, mit alperes elmulasztván, a folyóban levő víz a megrongált parton átcsapva, más irányban terelődött el és felpereseknek a víz mentén alább fekvő malmaiktól ennek következtében a vízerő elvonatott; és az alperes által ekként okozott vízhiány miatt malmaikat a rendes üzemben nem tarthattak és ebből folyólag kárt szenvedtek. Alperes a felperesek keresete ellen a S. E. T. ±1. §. 1. pontja alapján pergátló kifogással élt, mert a szóban forgó víz szabad rendelkezése alatt áll és abban az 1885. XXIII. t.-cz. 12. §-a értelmében csak közigazgatósági hatóság által korlátolható s utal egyszersmind az idézett t.-cz. 156. §-ára is, a per további folyamában pergátló kifogását azzal is támogatta, hogy az 18.85. XXIII. t.-cz. 142. §-a értelmében a 177. és 1 81. 5j. szerint illetékes közigazgatási hatóság