Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

54 'Í84. A lefoglalt ingók a végrehajtást szenvedő által haszonbéreli ingatlanok felszereléséhez tartozván, igénylő felperesnek azokhoz való tulajdoni joga abból a körülményből, hogy a foglaláskor ő volt hirlalatukhan, rsak úgy volna vélelmezhető, hogy ha a perben megállapítást nyert volna az a további körülmény is, hogy a haszonbérletet a végrehajtást szenvedő, a ki atyja az igénylő felperesnek, erre valóban átruházta. Az a körülmény, hogy a/ igénylő felperes nejének hozományát a végrehajtást szenvedő atyja haszonbérletéhez tartozó felszerelésbe befektette, felperes részére csak a befektetett összeghez való követelési jognak, de nem tulajdoni igénynek képezheti alapját. A felebbezési bíróság által ítéletében megállapított tényállásból kitűnően, felperes keresetében a végrehajtást szenvedő atyja, K. M. által haszonbérbe kivett birtokon létezett és G. A.-nak eladott gazdasági felszerelések lefoglalt vételárát, mint kizárólag öt illetőt, arra támaszkodva kéri birói zár alól feloldani, mert az említett felszereléseknek két alapon is ő tekintendő tulajdonosául és pedig egyfelől azon alapon, hogy a haszonbérletet atyja reá ruházván, a felszerelések az eladáskor az ő — mint haszonbérlőnek — birlalásában voltak, másfelől azon alapon, hogy a felszerelésekbe ő nejének 12,000 frt hozományát fektette be. A felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett meg, midőn felperes keresetének az első sorban felhozott alapon helyet nem adott; mert felperesnek a gazdasági felszerelésekhez való tulajdoni joga abból a körülményből, hogy azok tényleg az ő birlalásában léteztek, csak úgy volna vélelmezhető, ha a perben bizonyítást nyeri volna az a további körülmény is, hogy a haszonbérletet a felperesre az atyja valóban átruházta és így a haszonbérlő ő, nem pedig az atyja volt; a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában azonban nincsenek megállapítva oly ténykörülmények, melyekből jogi jelentőségüknél fogva a haszonbérletnek felperesre történt átruházását tárgyazó jogügylet létrejötte következtetendő volna, mert az Ítéletben megállapított abból a körülményből egymagából, hogy a haszonbérleti területen a gazdálkodást tényleg felperes folytatta, ez a követ-