Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. II. kötet 1896,1897 (Budapest, 1898)

5 Megkülönböztetése a megjelölt és felsorolt tárgyak iránt kötött adásvételi szerződésnek, a vagyonjogoknak összessége (universitas rernrn) iránt kötött ügylettől. Az alperes viszonkereseti kérelmét az irányban, hogy a felperes igényének elutasításával a letéti összegre az ő tulajdonjogi igénye itéletileg megállapíttassék, a S. E. 23. §. rendelkezésének megfelelően elő nem terjesztvén, a határozathozatalnak ilyen irányban mellőzése miatt az alperes részéről a felülvizsgálati kérelemre beadott válasziratban előterjesztett csatlakozási kérelmében felhozott panasz alaptalan, a felülvizsgálati eljárásban pedig viszonkereseti kérelem, a S. E. idézett és a 148. §. rendelkezéséhez képest nem érvényesíthető. Az ügy érdemének a felperes felülvizsgálati kérelme alapján leendő elbírálása előtt vizsgálat tárgyává tétetvén, az alperes részéről a felperes társaság felszámolói perbeli jogképességének hiányára alapított, válasziratában is fentartottpergátló kifogás szintén alaptalannak találtatott, mert a felebbezési bíróság tényállásában az e perben fellépőknek felszámolókul történt kirendelése a felperes társaság feloszlása előtt tartott közgyűlésben igazolva lévén, ezen ténynyel szemben a felszámolókat a feloszlott t követelései behajtásánál a társaság perbeli képviseltetése iránt a K. T. 112. §. szerint megillető jognak kifogásolása esetén, az ezt kifogásoló alperes lett volna köteles azt bebizonyítani, hogy a kirendelteknek felszámolói minősége az erre vonatkozó megbízásnak visszavonása, vagy azt megszüntető -egyéb ok beállta folytán a keresetnek megindításakor már fen nem állott, erre nézve azonban az alperes a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §. nyomán irányadó tényállása szerint bizonyítási adatot nem nyújtott. Az ügy érdemét illetőleg alaposnak kellett elismerni a felperes felülvizsgálati kérelmének azt a panaszát, hogy a felebbezési bíróság a felperest a birói letétbe helyezett kereseti összeg iránt tulajdoni jog alapon érvényesített igényével, azon a jogalapon, hogy a felperes társaság a letéti összeg iránt fenállott jogigényét az E. a. szerződéssel, szintén átruházta az alperesre, ennek a szerződés tartalmának helytelen magyarázata folytán az anyagi jogszabályoknak megsértésével utasította el. A felebbezési bíróságnak tényállása szerint meg van állapítva, hogy a letéti kereseti összeget a selmeczbányai bányaigazgatóság