Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. II. kötet 1896,1897 (Budapest, 1898)

nek rendes útján megelőzően megállapíttassék, oly előfeltétele, a mely nélkül az atyasági per maga létre nem jöhet. 4-04. 329. 31. §. A kereseti jog megváltoztatása. A kereseti követelésnek a per folyama alatt történt engedményezése esetén, ha az közokirattal van tanúsítva, perjogi akadály nem áll fen az ellen, hogy az eredeti felperes helyett, ennek engedményese folytathassa a pert. 312. 156. A peres eljárás megsemmisítésére irányuló kereseti jog megváltoztatásának esete nem forog fen, ha annak megalapítására a felebbezési eljárásban,, újabb ténybeli alap lett felhozva. 321. 172. 32—33. §§. Tényállítások, nyilatkozatok és bizonyítékok felhozásának ideje. A felek a tárgyalás berekesztéséig rendszerint bármikor tehetik meg nyilatkozataikat és hozhatnak fel bizonyítékokat, de a felebbezési bíróság nem követ el jogszabálysértést, ha a félnek olyan új előadását, a melyet a két ízben tartott tárgyalás után, csak a harmadik tárgyalási határnapon, akkor is már a bizonyítási eljárásnak teljes kimerítése után adott elő, figyelmen kívül hagyta. 310. 151. 34. §. Felszólalás az eljárás szabálytalansága ellen. Lásd 199. §-nál. 36. §. A rend fentartása és birságnak alkalmazása. Az ügyvéd ellen alkalmazott rendbüntetés tárgyában hozott végzés ellen,. csak egy fokú jogorvoslatnak van helye. 233. 19. 37. §. A perbeli előadás megvilágítása. A bíróság csupán az ügyvéd által nem képviselt felet köteles perbeli mulasztása következményeire figyelmeztetni. 250. 44. 40. §. Az okiratbizonyítás kizárólagossága. A bíróság elrendelheti hogy olyan tény, a mely okirat által bizonyítható^, okirat által is bizonyíttassék. 375. 266.